genetika

A DNS újraírásával hat a vakcina, melyet brit, amerikai és szingapúri tudósok fejlesztenek közösen.

Akár magas, akár alacsony legyen valaki, pusztán testmagassága miatt bizonyos típusú megbetegedésekre nagyobb az esélye egy amerikai kutatás szerint.

Az avarok néhány év alatt több mint 5 000 kilométert tettek meg Mongóliától a Kaukázusig, majd további tíz év múlva a mai Magyarország területén telepedtek le. Ez a migráció az emberiség történetének egyik leggyorsabb, nagy távolságú vándorlása, amely az ősi DNS-nek köszönhetően most rekonstruálhatóvá vált - derült ki az avar kori elit genetikai kutatásának legújabb eredményeit bemutató tanulmányból.

Lengyel tudósok olyan gént fedeztek fel, amely szerintük több mint kétszeresére növeli a súlyos Covid-19 súlyos betegség kockázatát. Mindez segíthet azonosítani a különösen veszélyeztett embereket.

A kutatók már most azonosítottak több mint 400 lehetséges résztvevőt.

Egy biogenetikai kutatással foglalkozó cég, a Colossal 15 millió dollárt gyűjtött össze a mamutok újbóli életre keltéséhez. A tudósok szerint hat éven belül már jöhetnek is az első borjak, amelyeknek a klímaváltozás elleni harcban is szerepet szánnának.

Több orvosi szakterület összehangolt csapatmunkájának köszönhetően kapott esélyt egy budapesti ikerpár. A két kisfiú egy ritka genetikai betegséggel, Apert-szindrómával született.

Az egyes pácienseknél a betegség lefolyását és súlyosságát nagyban befolyásolja az emberi immunrendszer és a SARS-CoV-2, vagyis az új típusú koronavírus közötti interakció.

Összehasonlítottak tavaszi és őszi mintákat, számos érdekes dolog kiderült. Az eredményekből kirajzolódik a vírus terjedési lánca és előrevetíthetik a tudósok a vakcinák hatékonyságát is.

Ezer covidos beteg bevonásával vizsgálja a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, hogy befolyásolja-e az egyének genetikai háttere, mennyire súlyos lefolyású náluk a betegség – mondta az InfoRádiónak a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese.

A koronavírus okozta betegség lefolyásának genetikai hátterét vizsgálja ezer páciens bevonásával a szegedi és a pécsi egyetem – tájékoztatott a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága csütörtökön.

Emberi embriók hibás DNS-ének kijavítását célzó laboratóriumi kísérletek megmutatták a genetikai olló alkalmazásának a kockázatát és azt, hogy a tudósok miért tartják nem biztonságosnak az ilyen próbálkozásokat.

Magyar kutatók vezetésével, több mint egy évtizeden át tartó genetikai nyomozással jutott el egy nemzetközi kutatócsoport egy család férfitagjait három generáció óta sújtó kórkép eredetéhez. Az eredmények annak megértésében is segíthetnek, hogy miként kezelik az emberi sejtek az örökítőanyagban található, genetikai kódon túli információkat.

Négyen kapnak ilyen kezelést, és úgy tűnik, hatásos. A Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének főigazgatója más terápiákról is beszélt.

Kína Oroszországgal határos, északkeleti  részén mintegy 108 millió ember került elővigyázatosságból karanténba a koronavírus miatt.

Megerősítette egy új genetikai kutatás, hogy az új koronavírus csak 2019 végén jelent meg és kezdett villámgyors terjedésbe. Azt is kiderítették a University College London kutatói, hogy ugyan a vírus mutálódik, de ez nem jelenti önmagában azt, hogy súlyosabb betegséget okozna vagy felgyorsulna a terjedésének üteme.

Genetikailag manipulálták és az AIDS-t okozó HIV-vírus szekvenciáit tartalmazza a mostani világjárványt okozó koronavírus. Ezt állítja egy Nobel-díjas francia orvosprofesszor, óriási vihart kavarva ezzel a francia tudományos és médiaberkekben.

Az új típusú koronavírus okozta megbetegedésre adott eltérő emberi reakciók hátterében nagy valószínűséggel genetikai eltérések is állhatnak. Ennek próbál utána járni egy nemzetközi kutatás.

Kíváncsiak voltak arra, hogy a szellemi teljesítőképesség, a génaktivitás vagy a szem felépítése hogyan változik a Kelly-testvérek azon tagjánál, aki az űrben töltött 340 napot. Fontos változások történtek a testében a Földre való visszatérés után is - derült ki a NASA ikerkutatásából.

A fiatal kutatóknak szeretne elsősorban lehetőséget adni a most induló Magyarságkutató Intézet, de dolgoznak majd az intézményben a közvélemény által jól ismert szakemberek is - nyilatkozta elsőként az InfoRádiónak Horváth-Lugossy Gábor főigazgató.