Címke: genetika (59 cikk)

A korai megjelenésű rákot gyakran előrehaladott stádiumban diagnosztizálják, ezért a fiataloknak sem szabad figyelmen kívül hagyniuk semmilyen tartós tünetet.

Arabica kávéból fogy a világon a legtöbb, éppen ezért lenne különösen fájdalmas, ha a klímaváltozás miatt visszaszorulna, eltűnne.

Akár a páciens egészségi állapotára vagy a jövőben kialakuló betegségeire is következtetni lehet az anyagcsere-folyamatokból a jövőben egy új módszernek köszönhetően, amelyet a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) kutatói fejlesztettek ki.

A biológia iparosításával forradalmasítja az üzemanyagok és gyógyszerek előállítását, de jobb, ha nem kerül ki a szabad természetbe.

Igaz, hogy a szinesztézia ritka és lenyűgöző, ugyanakkor rettenetes is lehet.

A testsúly meghatározásában fontos szerepük van az agyi folyamatoknak, ugyanis kutatók kiderítették, hogy legalább 1500 különböző gén kapcsolódik testünk tömegéhez.

Az eljárást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai az MKI Archeogenetikai Kutatóközpontjával együttműködve fejlesztették ki.

Szerhasználatra és addiktív viselkedésre is hajlamosító géneket és génvariánsokat azonosított egy nemzetközi kutatócsoport az ELTE és a Semmelweis Egyetem vezetésével. A felfedezés nemcsak a korábbi eredményeket erősíti, miszerint a függőség genetikai meghatározottságú lehet, hanem azt is, hogy egyes gének egyszerre többfajta szenvedélybetegség kialakulásához is hozzájárulhatnak.

Magyar-horvát nemzetközi kutatásban, a Magyarságkutató Intézet vezetésével archeogenomikai vizsgálatokkal határozták meg a Hunyadi-leszármazottak genetikai származását - közölte a Magyarságkutató Intézet pénteken.

Svante Pääbónak sikerült összeállítani a régen kihalt emberfélék teljes genomját.

A DNS újraírásával hat a vakcina, melyet brit, amerikai és szingapúri tudósok fejlesztenek közösen.

Akár magas, akár alacsony legyen valaki, pusztán testmagassága miatt bizonyos típusú megbetegedésekre nagyobb az esélye egy amerikai kutatás szerint.

Az avarok néhány év alatt több mint 5 000 kilométert tettek meg Mongóliától a Kaukázusig, majd további tíz év múlva a mai Magyarország területén telepedtek le. Ez a migráció az emberiség történetének egyik leggyorsabb, nagy távolságú vándorlása, amely az ősi DNS-nek köszönhetően most rekonstruálhatóvá vált - derült ki az avar kori elit genetikai kutatásának legújabb eredményeit bemutató tanulmányból.

Lengyel tudósok olyan gént fedeztek fel, amely szerintük több mint kétszeresére növeli a súlyos Covid-19 súlyos betegség kockázatát. Mindez segíthet azonosítani a különösen veszélyeztett embereket.

A kutatók már most azonosítottak több mint 400 lehetséges résztvevőt.

Egy biogenetikai kutatással foglalkozó cég, a Colossal 15 millió dollárt gyűjtött össze a mamutok újbóli életre keltéséhez. A tudósok szerint hat éven belül már jöhetnek is az első borjak, amelyeknek a klímaváltozás elleni harcban is szerepet szánnának.

Több orvosi szakterület összehangolt csapatmunkájának köszönhetően kapott esélyt egy budapesti ikerpár. A két kisfiú egy ritka genetikai betegséggel, Apert-szindrómával született.

Az egyes pácienseknél a betegség lefolyását és súlyosságát nagyban befolyásolja az emberi immunrendszer és a SARS-CoV-2, vagyis az új típusú koronavírus közötti interakció.

Összehasonlítottak tavaszi és őszi mintákat, számos érdekes dolog kiderült. Az eredményekből kirajzolódik a vírus terjedési lánca és előrevetíthetik a tudósok a vakcinák hatékonyságát is.

Ezer covidos beteg bevonásával vizsgálja a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, hogy befolyásolja-e az egyének genetikai háttere, mennyire súlyos lefolyású náluk a betegség – mondta az InfoRádiónak a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese.