genetika

Több orvosi szakterület összehangolt csapatmunkájának köszönhetően kapott esélyt egy budapesti ikerpár. A két kisfiú egy ritka genetikai betegséggel, Apert-szindrómával született.

Az egyes pácienseknél a betegség lefolyását és súlyosságát nagyban befolyásolja az emberi immunrendszer és a SARS-CoV-2, vagyis az új típusú koronavírus közötti interakció.

Összehasonlítottak tavaszi és őszi mintákat, számos érdekes dolog kiderült. Az eredményekből kirajzolódik a vírus terjedési lánca és előrevetíthetik a tudósok a vakcinák hatékonyságát is.

Ezer covidos beteg bevonásával vizsgálja a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, hogy befolyásolja-e az egyének genetikai háttere, mennyire súlyos lefolyású náluk a betegség – mondta az InfoRádiónak a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese.

A koronavírus okozta betegség lefolyásának genetikai hátterét vizsgálja ezer páciens bevonásával a szegedi és a pécsi egyetem – tájékoztatott a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága csütörtökön.

Emberi embriók hibás DNS-ének kijavítását célzó laboratóriumi kísérletek megmutatták a genetikai olló alkalmazásának a kockázatát és azt, hogy a tudósok miért tartják nem biztonságosnak az ilyen próbálkozásokat.

Magyar kutatók vezetésével, több mint egy évtizeden át tartó genetikai nyomozással jutott el egy nemzetközi kutatócsoport egy család férfitagjait három generáció óta sújtó kórkép eredetéhez. Az eredmények annak megértésében is segíthetnek, hogy miként kezelik az emberi sejtek az örökítőanyagban található, genetikai kódon túli információkat.

Négyen kapnak ilyen kezelést, és úgy tűnik, hatásos. A Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének főigazgatója más terápiákról is beszélt.

Kína Oroszországgal határos, északkeleti  részén mintegy 108 millió ember került elővigyázatosságból karanténba a koronavírus miatt.

Megerősítette egy új genetikai kutatás, hogy az új koronavírus csak 2019 végén jelent meg és kezdett villámgyors terjedésbe. Azt is kiderítették a University College London kutatói, hogy ugyan a vírus mutálódik, de ez nem jelenti önmagában azt, hogy súlyosabb betegséget okozna vagy felgyorsulna a terjedésének üteme.

Genetikailag manipulálták és az AIDS-t okozó HIV-vírus szekvenciáit tartalmazza a mostani világjárványt okozó koronavírus. Ezt állítja egy Nobel-díjas francia orvosprofesszor, óriási vihart kavarva ezzel a francia tudományos és médiaberkekben.

Az új típusú koronavírus okozta megbetegedésre adott eltérő emberi reakciók hátterében nagy valószínűséggel genetikai eltérések is állhatnak. Ennek próbál utána járni egy nemzetközi kutatás.

Kíváncsiak voltak arra, hogy a szellemi teljesítőképesség, a génaktivitás vagy a szem felépítése hogyan változik a Kelly-testvérek azon tagjánál, aki az űrben töltött 340 napot. Fontos változások történtek a testében a Földre való visszatérés után is - derült ki a NASA ikerkutatásából.

A fiatal kutatóknak szeretne elsősorban lehetőséget adni a most induló Magyarságkutató Intézet, de dolgoznak majd az intézményben a közvélemény által jól ismert szakemberek is - nyilatkozta elsőként az InfoRádiónak Horváth-Lugossy Gábor főigazgató.

Hatalmas projektet indítottak útjára tudósok: tíz év alatt fel akarják térképezni a Földön élő 1,5 millió ismert faj genetikai kódját.

Géntechnológiák és szintetikus biológiai technikák alkalmazásával genetikailag módosított kék rózsát állítottak elő kínai kutatók.

A gyermekkori elhízásért felelős géneket keresik a II. számú Gyermekgyógyászati Klinika új kutatóközpontjában. A magyar kamaszok negyede kövér.

A nagyszámú kromoszóma lehetett az a genetikai titok, amely lehetővé tette a dinoszauruszok sokféle alakját és méretét - állítják az angliai Kent Egyetem szakemberei.

Már kisgyermekkorban kimutatható, hogy a gyermek melyik sportágban lehet a legeredményesebb – mondta az InfoRádiónak Petrenakits Máté, a Testnevelési Egyetem terhelés-élettani laborjának a vezetője. A szakember hozzátette: egy csapatjátékban akár a poszt is meghatározható.

Az evolúció első néhány évmilliárd évéből szinte egyáltalán nem rendelkezünk fosszíliákkal, így kézzel fogható bizonyítékokkal sem. Az MTA és az ELTE közös Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoportja szerint a megoldást mindannyian magunkban hordozzuk: a gének ugyanis öröklődésük során magukban hordozzák családfáikat. Erről Szöllősi Gergely János, a kutatócsoport vezetője beszélt az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában.