genetika

Négyen kapnak ilyen kezelést, és úgy tűnik, hatásos. A Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének főigazgatója más terápiákról is beszélt.

Kína Oroszországgal határos, északkeleti  részén mintegy 108 millió ember került elővigyázatosságból karanténba a koronavírus miatt.

Megerősítette egy új genetikai kutatás, hogy az új koronavírus csak 2019 végén jelent meg és kezdett villámgyors terjedésbe. Azt is kiderítették a University College London kutatói, hogy ugyan a vírus mutálódik, de ez nem jelenti önmagában azt, hogy súlyosabb betegséget okozna vagy felgyorsulna a terjedésének üteme.

Genetikailag manipulálták és az AIDS-t okozó HIV-vírus szekvenciáit tartalmazza a mostani világjárványt okozó koronavírus. Ezt állítja egy Nobel-díjas francia orvosprofesszor, óriási vihart kavarva ezzel a francia tudományos és médiaberkekben.

Az új típusú koronavírus okozta megbetegedésre adott eltérő emberi reakciók hátterében nagy valószínűséggel genetikai eltérések is állhatnak. Ennek próbál utána járni egy nemzetközi kutatás.

Kíváncsiak voltak arra, hogy a szellemi teljesítőképesség, a génaktivitás vagy a szem felépítése hogyan változik a Kelly-testvérek azon tagjánál, aki az űrben töltött 340 napot. Fontos változások történtek a testében a Földre való visszatérés után is - derült ki a NASA ikerkutatásából.

A fiatal kutatóknak szeretne elsősorban lehetőséget adni a most induló Magyarságkutató Intézet, de dolgoznak majd az intézményben a közvélemény által jól ismert szakemberek is - nyilatkozta elsőként az InfoRádiónak Horváth-Lugossy Gábor főigazgató.

Hatalmas projektet indítottak útjára tudósok: tíz év alatt fel akarják térképezni a Földön élő 1,5 millió ismert faj genetikai kódját.

Géntechnológiák és szintetikus biológiai technikák alkalmazásával genetikailag módosított kék rózsát állítottak elő kínai kutatók.

A gyermekkori elhízásért felelős géneket keresik a II. számú Gyermekgyógyászati Klinika új kutatóközpontjában. A magyar kamaszok negyede kövér.

A nagyszámú kromoszóma lehetett az a genetikai titok, amely lehetővé tette a dinoszauruszok sokféle alakját és méretét - állítják az angliai Kent Egyetem szakemberei.

Már kisgyermekkorban kimutatható, hogy a gyermek melyik sportágban lehet a legeredményesebb – mondta az InfoRádiónak Petrenakits Máté, a Testnevelési Egyetem terhelés-élettani laborjának a vezetője. A szakember hozzátette: egy csapatjátékban akár a poszt is meghatározható.

Az evolúció első néhány évmilliárd évéből szinte egyáltalán nem rendelkezünk fosszíliákkal, így kézzel fogható bizonyítékokkal sem. Az MTA és az ELTE közös Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoportja szerint a megoldást mindannyian magunkban hordozzuk: a gének ugyanis öröklődésük során magukban hordozzák családfáikat. Erről Szöllősi Gergely János, a kutatócsoport vezetője beszélt az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában.

A Brit-szigeteken az időszámításunk előtti harmadik évezredben szinte teljesen kicserélődött a népesség, az érkezők alkotják a mai populáció genetikai alapját – mondta el az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában Kulcsár Gabriella régész.

Jóval a modern ember ismert bevándorlása előtt is beáramlott egy rokon embercsoport Afrikából Európába egy német kutatócsoport genetikai vizsgálatai alapján.

Először sikerült megfejteni az európai tenyészmének genetikai családfáját: a Bécsi Állatorvosi Egyetem kutatása szerint apai ágon a modern európai lófajták minden csődöre keleti egyedektől származik.

Mikor jelentek meg a cirmos macskák? Mi köze van a gabonaraktáraknak a macska háziasításához? És hogy került az egyiptomi macska a vikingekhez?

Genetikai oka is lehet az anorexiának egy nemzetközi kutatócsoport szerint: mérföldkőnek számító, nagy létszámon végzett tanulmányukban azonosították a 12-es kromoszóma egyik szakaszát, melynek szerepe lehet a betegség kialakulásában. Azt is kiderítették, hogy a kórnak köze lehet egyes anyagcserezavarokhoz.

Hogyan védekeznek a soksejtű lények – így az ember – a rákos megbetegedések kialakulása ellen? Ezt tanulmányozza két magyar kutatócsoport. A megoldás szerintük a sejtek hierarchikus szervezése és a lehető legkevesebb sejtosztódás biztosítása. A bajok akkor kezdődnek, amikor mégis hiba csúszik az osztódás folyamatába. „Elképzelhető, hogy egyszer a jövőben képesek leszünk a sejtjeinkben folyamatosan kijavítani ezeket a mutációkat. De amíg a technológia nem jut ilyen szintre, egyszerűen el kell fogadnunk azt, hogy gyakorlatilag szerencsejátékot játszunk” - mondta az InfoRádió Szigma - a holnap világ című tudományos magazinműsorában Derényi Imre, az MTA-ELTE Lendület Biofizikai Kutatócsoportjának vezetője.

Meglepő felfedezést tettek az MTA és a Semmelweis Egyetem kutatói, miközben a depressziót kiváltó génvariánsokat keresték az emberi genomban.