genetika

Kíváncsiak voltak arra, hogy a szellemi teljesítőképesség, a génaktivitás vagy a szem felépítése hogyan változik a Kelly-testvérek azon tagjánál, aki az űrben töltött 340 napot. Fontos változások történtek a testében a Földre való visszatérés után is - derült ki a NASA ikerkutatásából.

A fiatal kutatóknak szeretne elsősorban lehetőséget adni a most induló Magyarságkutató Intézet, de dolgoznak majd az intézményben a közvélemény által jól ismert szakemberek is - nyilatkozta elsőként az InfoRádiónak Horváth-Lugossy Gábor főigazgató.

Hatalmas projektet indítottak útjára tudósok: tíz év alatt fel akarják térképezni a Földön élő 1,5 millió ismert faj genetikai kódját.

Géntechnológiák és szintetikus biológiai technikák alkalmazásával genetikailag módosított kék rózsát állítottak elő kínai kutatók.

A gyermekkori elhízásért felelős géneket keresik a II. számú Gyermekgyógyászati Klinika új kutatóközpontjában. A magyar kamaszok negyede kövér.

A nagyszámú kromoszóma lehetett az a genetikai titok, amely lehetővé tette a dinoszauruszok sokféle alakját és méretét - állítják az angliai Kent Egyetem szakemberei.

Már kisgyermekkorban kimutatható, hogy a gyermek melyik sportágban lehet a legeredményesebb – mondta az InfoRádiónak Petrenakits Máté, a Testnevelési Egyetem terhelés-élettani laborjának a vezetője. A szakember hozzátette: egy csapatjátékban akár a poszt is meghatározható.

Az evolúció első néhány évmilliárd évéből szinte egyáltalán nem rendelkezünk fosszíliákkal, így kézzel fogható bizonyítékokkal sem. Az MTA és az ELTE közös Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoportja szerint a megoldást mindannyian magunkban hordozzuk: a gének ugyanis öröklődésük során magukban hordozzák családfáikat. Erről Szöllősi Gergely János, a kutatócsoport vezetője beszélt az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában.

A Brit-szigeteken az időszámításunk előtti harmadik évezredben szinte teljesen kicserélődött a népesség, az érkezők alkotják a mai populáció genetikai alapját – mondta el az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában Kulcsár Gabriella régész.

Jóval a modern ember ismert bevándorlása előtt is beáramlott egy rokon embercsoport Afrikából Európába egy német kutatócsoport genetikai vizsgálatai alapján.

Először sikerült megfejteni az európai tenyészmének genetikai családfáját: a Bécsi Állatorvosi Egyetem kutatása szerint apai ágon a modern európai lófajták minden csődöre keleti egyedektől származik.

Mikor jelentek meg a cirmos macskák? Mi köze van a gabonaraktáraknak a macska háziasításához? És hogy került az egyiptomi macska a vikingekhez?

Genetikai oka is lehet az anorexiának egy nemzetközi kutatócsoport szerint: mérföldkőnek számító, nagy létszámon végzett tanulmányukban azonosították a 12-es kromoszóma egyik szakaszát, melynek szerepe lehet a betegség kialakulásában. Azt is kiderítették, hogy a kórnak köze lehet egyes anyagcserezavarokhoz.

Hogyan védekeznek a soksejtű lények – így az ember – a rákos megbetegedések kialakulása ellen? Ezt tanulmányozza két magyar kutatócsoport. A megoldás szerintük a sejtek hierarchikus szervezése és a lehető legkevesebb sejtosztódás biztosítása. A bajok akkor kezdődnek, amikor mégis hiba csúszik az osztódás folyamatába. „Elképzelhető, hogy egyszer a jövőben képesek leszünk a sejtjeinkben folyamatosan kijavítani ezeket a mutációkat. De amíg a technológia nem jut ilyen szintre, egyszerűen el kell fogadnunk azt, hogy gyakorlatilag szerencsejátékot játszunk” - mondta az InfoRádió Szigma - a holnap világ című tudományos magazinműsorában Derényi Imre, az MTA-ELTE Lendület Biofizikai Kutatócsoportjának vezetője.

Meglepő felfedezést tettek az MTA és a Semmelweis Egyetem kutatói, miközben a depressziót kiváltó génvariánsokat keresték az emberi genomban.

Már csak néhány év és valósággá válhat a Jurassic Park. Ugyan nem a teljes park, de a gyapjas mamutot néhány éven belül feltámaszthatják amerikai tudósok. Egészen pontosan nem a gyapjas mamutot, hanem egy olyan lényt, amely külsőre és génjeit tekintve nagyon hasonlít a kipusztult mamutra és az ázsiai elefántra is.

A Föld utolsó gyapjas mamutjaiban olyannyira felhalmozódtak a genetikai eredetű betegségek, hogy ez is nagyban hozzájárulhatott a faj kipusztulásához - derül ki a Kaliforniai Egyetem kutatásából.

Mintegy 35-40 százalékban örökli a gyerek a szüleitől a testtömegindexét (BMI), vagyis azt, hogy vékony, átlagos vagy túlsúlyos lesz-e - állapította meg egy új brit tanulmány.

Mintegy 35-40 százalékban örökli a gyerek a szüleitől a testtömegindexét (BMI), vagyis azt, hogy vékony, átlagos vagy túlsúlyos lesz-e - állapította meg egy új brit tanulmány.

A magány és a társadalmi elszigeteltség hatással lehet a génekre és évekkel megrövidítheti az életet.