A hétfői kormányszóvivői tájékoztatón Magyar Péter bejelentette, hogy kedden kiadják a kegyelmi ügy dokumentumainak egy részét – ami nem sért személyiségi jogot –, és hozzátette, hogy a dokumentumokat kedden rendkívüli sajtótájékoztatón ő maga fogja ismertetni a nyilvánossággal.

Ismert, K. Endrének, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének ügyében keletkezett összes iratot a Tisza-kormány vonatkozó rendelete alapján nem kell közzétenni, de a felülvizsgálat részleteiről és a megállapításokról be kell számolni. A feladat felelőse Görög Márta igazságügyi miniszter volt.

Magyar Péter ez alkalommal jelezte, hogy egy órás a mostani tájékoztató, az eddig a hasonló tájékoztatókról kitiltott sajtómunkatársakat pedig be fogják engedni.

Görög Márta igazságügyi miniszter a kormányfő közlése szerint végzett az első munkával, de jelezte azt is, hogy „sok satírozás lesz a dokumentumokban”, amiért előre elnézést kért.

„A kegyelmi ügyek és az azokban szereplő iratok nem nyilvánosak, most azért tudunk kivételt tenni, mert K. Endre könyvet írt és beszámolt a történtekről, ő maga oldotta fel a titoktartást” – folytatta a miniszterelnök.

Ahogy kezdődött – egy kegyelmi kérvény

A történet kezdetét felidézve elmondta, Kaufmann Balázs, a 444 újságírója indította be az ügyet (2024. február 2.), a Vidéki Prókátor kezdeti fedőnevű ügyvéd, Fülöp Botond pedig elsőként kérte ki az aktákat.

Magyar Péter szerint a két ember és sok véletlen összejátszása kellett, hogy az ügy kirobbanjon, 2024. február 10-én Novák Katalin köztársasági elnök akkor le is mondott, Varga Judit igazságügy-miniszter pedig távozott a közéletből (Magyar Péter volt felesége).

Azóta is kegyelmi kérvények tucatjai érkeznek az igazságügyi miniszterhez, amihez mindenféle dokumentumokat csatolni kell, ezt követően a tárcavezetőnek kell felterjeszteni az ügyeket negatív vagy pozitív előjellel, az esetek elsöprő többségében a köztársasági elnök az igazságügyi miniszter felterjesztésével azonos előjellel dönt, majd az igazságügyi miniszternek is ellen kell jegyeznie a döntést. Olyan nagyon ritkán fordul elő, hogy egy igazságügyi miniszter nem ellenjegyzi az államfői döntést, 1998-ban volt ilyen az Agrobank-ügyben, Dávid Ibolya ellenszegült Göncz Árpád döntésének, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején.

Bemutató

Az iratokról beszámolva Magyar Péter bemutatta, az igazságügyi tárca nem támogatta a kegyelmi kérvény támogatását. Kiderült az is, hogy egy csoportban volt 51 kegyelmi ügy, 3 ügyben javasoltak ténylegesen kegyelmet. Ezzel párhuzamosan zajlott egy másik kegyelmiügy-csoport (a Hunnia-per), ez a két ügycsoport tehát külön futott az igazságügyi tárcánál, a felterjesztéseket Répássy Róbert államtitkár írta alá.

Magyar Péter hangsúlyozta, ekkor már nem élt együtt volt feleségével, Varga Judittal. Azt is, hogy sosem látott sürgősséggel írták alá az államfői döntés után újra az igazságügyi minisztériumban K. Endre kegyelmi ügyének pozitív elbírálását.

Ekkor Magyar Péter élesíttette a Kormány.hu/igazságtétel oldalt, ahol a dokumentumokat satírozással nyilvánosságra hozták.

Hangsúlyozta, a dokumentumokból kiderül, két ügyet kiemeltek az ügycsoportból, az egyik K. Endre ügye volt, ezek esetében megváltoztatták a miniszteri felterjesztést az államfői hivatalban, majd sürgősen visszaküldték az ügyet az igazságügyi tárcának, ahol Varga Judit alá is írta K. Endre kegyelmi ügyét az államfői kérésnek megfelelően – mint a tájékoztatón kiderült a dokumentumból: a pápalátogatás közeledtére tekintettel.

E mellett a Hunnia-ügyben 6 terhelt esetéből 4-ben született az igazságügy-miniszteri felterjesztéssel ellentétes államfői döntés. Varga Judit tehát nem támogatta Budaházy György kegyelmi kérvényét sem, így kapott ő mégis kegyelmet Novák Katalin köztársasági elnök.

Ezt követően felszólította Sulyok Tamás „távozás előtt álló” államfőt, hogy szintén hozza nyilvánosságra az elnöki hivatalban lévő, bővebb dossziét.

Összesen 10 esetben fordította meg Novák Katalin Varga Judit igazságügyi miniszteri felterjesztési előjegyzését, megkerülve a szolgálati utat – Magyar Péter szerint.

Magyar Péter kommentárja

A kormányfő felidézte, Gulyás Gergely miniszterként még beszélt arról, hogy a Hunnia-ügyet még egy kormányülésen is tárgyalták, „egyeztetett a kormány”, de az nem derült ki, hogy K. Endre ügyében egyeztetett-e, de Magyar Péterhez „sok információ eljutott”.

Szerinte az történt, hogy egy nagyon erős lobbi indult a Budaházy-ügyben elítéltek érdekében, hogy kapjanak kegyelmet az érintettek.

Magyar Péter nem tudja nyilvánosságra hozni a kegyelmi kérvényt beadó ügyvéd nevét, de a maga részéről „nagyon szereti a katalán népi művészetet”, ezzel valószínűleg az ügyvéd beazonosítását segíthette a kormányfő, a neve kimondása nélkül.

A kormányfő szerint két lehetőség van:

1. K. Endre ügyét is tárgyalta a kormány, ez esetben a kormány vállalta a politikai felelősséget
2. nem tárgyalták, így átverve, csőbe húzva az igazságügyi minisztert, hisz miért tett volna Varga Judit negatív előjelet a felterjesztésébe, ha a kormány megtárgyalta a kegyelmet K. Endre esetében...

„A leköszönő államfő segíthet a puzzle kirakásában” – jegyezte meg Magyar Péter, hangsúlyozva, K. Endre könyvet írt, innentől nem kötik a döntéshozót a titoktartás szabályai.

Magyar Péter arról is elmondta a véleményét, hogy mi értelme lehetett a kegyelmi kérvény pozitív elbírálásnak, miközben már reintegrációs fázisban volt K. Endre:

• anyukája idős, beteg volt
• szeretett volna tovább dolgozni kiskorúakkal, mivel a büntetett előélet törlődik a kegyelemmel.

Kérdések, válaszok

Lehet-e a 10 érintett kegyelmi ügy közül a másik 9-ben valamilyen különbség vagy kapcsolat?

22 esetben adott kegyelmet a pápalátogatást megelőző napon az államfő, ez rekordszámú kegyelem volt egyszerre. Hozzácsaphattak egy adagot K. Endre ügyéhez, hogy ne tűnjön úgy, hogy politikai döntésről van szó.

Ugyanaz az ügyvéd lobbizott a Hunnia-ügyben, mint K. Endre ügyében?

Ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom.

Számíthatott-e a kegyelmi ügy érintettje, hogy a pápalátogatáskor kegyelmet kap?

A kegyelmi kérvény beadása hónapokkal korábbi. A pápalátogatás mentén másra irányult a figyelem, Ruszin-Szendi Romuluszt is akkor mentették fel a vezérkari főnökség alól, sok mindent át lehetett akkor vinni.

Információkat a feleségétől kapott-e?

Nem, de egy volt miniszter családjától viszont igen. Valakik ezt a kegyelmet kilobbizták.

Répássy Róbert szerepét vizsgálják-e?

Nem akarom megnevezni, hogy kiknek a szerepe merül fel, a volt kormánytagok és a volt államfő tudják, hogy mi történt. Eddig Orbán Viktor, a bátor utcai harcos nők szoknyája mögé bújt.

Orbán Viktor feleségét behívják-e az ügyben?

A vizsgálóbizottság dolga lesz ez, én nem leszek tagja ennek a bizottságnak. Felmerülhet több név, az említett hölgy neve is, de elsősorban a politikai felelősöket kell megnevezni.

Volt-e kormánytag, aki lobbizott a kegyelmi ügyben?

Nincs erről tudomásom.

Mi lesz, ha Sulyok Tamás nem hozza nyilvánosságra a maga dossziéját?

Én nem javaslom neki. Ha megtagadja, övé a politikai, morális felelősség.

Beszélt-e önnek Varga Judit valaha, hogy hogyan zajlott az ellenjegyzés?

Nem.

Biztos-e, hogy van dosszié Sulyok Tamásnál? Mi lesz egy másik köztársasági elnök esetében?

Nem tudom, hogy mi van a dossziéval, az államfő tudja. Tévesen ítéli meg a szerepét. Remélem, hivatala elhagyása előtt néhány nappal megtesz egy támogató lépését. Kell, hogy legyen akta, ugyanez, csak bővítve. Megvan a környezettanulmány, a kérvény, a döntéshozatal, és megvan az államfői hivatal előkészítése is. Az államfőnél is készül egy felterjesztés, hogy megadja-e a kegyelmet egy esetben vagy sem. Ott egy bővebb aktának kell lennie.

INFORÁDIÓ: A Sulyok Tamás köztársasági elnöknél lévő iratokból milyen plusz információt vár? Mire hivatkoztak az iskolaigazgatók, amikor támogatták K. Endre kegyelmi kérvényét?

Kiderülhet, hogy kormányfői vagy kormánydöntés áll-e a kegyelmi ügy hátterében. Iskolaigazgatók: kiváló, fantasztikus embernek, nevelőnek nevezték K. Endrét, tulajdonképpen szembeköpték az áldozatot, negligálták a jogerős bírósági ítéletet.

A Budaházy-féle Hunnia-ügy is nagy felháborodást okozott, különösen, hogy a pápalátogatásra hivatkozva kaptak kegyelmet. Van a Tiszában politikai szándék, hogy ezt az ügyet kivizsgálják?

Külön hatalmi ágakról van szó, nem vetemedem arra, hogy jogerős bírósági ítéletet minősítsek. A másik, hogy kegyelmi ügyben a köztársasági elnöknek diszkrecionális joga van.

Hogy lehet az igazmondást kötelezővé tenni a bíróságon?

A tanúk számára igazmondási kötelezettség van, a hamis tanúzás súlyos bűncselekmény. Most már ideje lenne pár embernek megszólalni.

Ki tudja elmondani, hogy megkerülték-e Varga Juditot a kegyelmi ügy során?

Az érintettek. Ideje lenne előbújni a nők szoknyája mögül.