Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Undefined flying objects in the sky. UFO.
Nyitókép: M-Production/Getty Images

Sok magyar szeretne találkozni földönkívüliekkel

A magyarok 28 százaléka saját bevallása szerint látott már UFO-t, vagyis olyan tárgyat vagy jelenséget az égen, amit nem tudott beazonosítani. Meglepően sokan, a válaszolók 70 százaléka hisz abban, hogy létezik intelligens élet a Földön kívül – derült ki a National Geographic magyarok körében készített reprezentatív felméréséből.

A National Geographic megbízásából készült reprezentatív kutatás arra kereste a választ, hogy hisznek-e a magyarok a földönkívüli intelligens életben, illetve láttak-e már számukra megmagyarázhatatlan égi jelenséget. A kérdőív rámutatott, a válaszadók 73 százaléka tudja, hogy az „UFO” az azonosítatlan repülő tárgyakat jelenti és nem idegen lényeket.

A magyarok 70 százaléka szerint létezik intelligens élet a Földön kívül, és az azonosítatlan repülő tárgyakkal kapcsolatos nézeteik szerint a megkérdezettek fele (50 százaléka) úgy véli, egyes UFO-k más bolygókról vagy galaxisokból a Földet meglátogató idegen űrhajók voltak. A válaszokból egyértelműen kiderül, hogy a kérdésben a férfiaknak van határozottabb véleményük, ugyanakkor ők a szkeptikusabbak is: bár 74 százalékuk szerint létezik intelligens élet, ez nem egyenlő azzal, hogy idegen lények látogatják a bolygónkat.

Ugyanakkor más kérdésben már megoszlanak a vélemények. A válaszadók közel ugyanolyan arányban gondolják, hogy a nemzetközi vagy hazai katonai jelentésekben szereplő azonosítatlan repülő tárgyak a Földön kívüli intelligens élet bizonyítékai, mint nem; ennek aránya 33 százalék és 30 százalék.

Összességében a lakosság több mint negyede (28 százalék) észlelt már olyan tárgyat vagy jelenséget az égen, amit nem tudott beazonosítani, míg kétharmaduk (61 százalék) pedig egyáltalán nem tapasztalt még hasonlót.

Országosan is érdekes az eloszlás: a fővárosiaknál 31 százaléka, míg a községek, városok és megyei jogú városok lakosai között átlagosan 27 százaléka az észlelési arány. Minden negyedik (24 százaléka) magyar gondolja úgy, hogy amit látott, az inkább földönkívüli jármű volt, míg 41 százaléka mondja azt, hogy csupán egy természeti jelenség volt, amit nem tud megmagyarázni.

A megkérdezettek 45 százaléka nem tartja biztonsági fenyegetésnek az azonosítatlan repülő tárgyakat és csupán 7 százaléka véli úgy, hogy az idegenek komoly veszélyt jelenthetnek a bolygónkra. 18 százalék tartja úgy, hogy a következő évtizedben kapcsolatba kerülünk idegen élőlényekkel.

A magyarok 38 százaléka mondja azt, hogy szívesen találkozna földönkívüliekkel.

A férfiak 47, míg a nők 30 százaléka venne részt az esetleges harmadik típusú találkozásokban. Ez az arány egyébként a fiatalok körében a legmagasabb, 49 százalék.

A kutatás aktualitását az adta, hogy a csatorna egy ötrészes sorozatot indít útjára, Az UFO-akták: Megnyílik az ismeretlen címmel.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×