A pandémia előtt, illetve annak első hónapjaiban megfigyelt fiatal serdülők viselkedését tanulmányozta egy kutatócsoport Amerikában: a kutatást, melyről a MedicalXpress számol be, magyar szakember, Kiss Orsolya irányította. Az MTA Természettudományi Kutatóközpontjából az amerikai SRI Internationalhez csatlakozott a magyar szakember posztdoktori kutatásához.

A tanulmányhoz egy már folyamatban levő longitudinális kutatás adatait használták fel. Eszerint a családon belüli és barátokkal kialakított támogató kapcsolatok, valamint az egészséges tevékenységek, mint a jó alvás és a fizikai aktivitás, segítenek a pandémia fiatalok mentális egészségére gyakorolt negatív hatását ellensúlyozni.

Több lány szorongott, mint fiú

A kutatók az átélt stressz, a szorongás és a depressziós tünetek előrejelző tényezőit is vizsgálták, és megállapították, hogy a lányok nagyobb valószínűséggel szorongtak a világjárvány alatt, mint a fiúk. A pszichoszociális tényezők, köztük a családi kapcsolatok rosszabb minősége és működése, a több képernyő előtt töltött idő és a világjárvánnyal kapcsolatos diszkrimináció megtapasztalása szintén előre jelezték a fiatalok szorongását.

"A korai serdülőkor az az időszak, amikor a fiatalok már gyors fizikai, érzelmi és társadalmi változásokon mennek keresztül, a világjárvány pedig óriási zavart okozott ebben az érzékeny életszakaszban.

Ez a tanulmány segít megérteni, hogy a módosítható életmódbeli tényezők hogyan befolyásolják a serdülők mentális egészségét és jólétét.

Ez fontos most, mivel továbbra is küzdünk a világjárvánnyal, de a jövőben is az lesz" – mondta Nora D. Volkow, az NIDA igazgatója.

Algoritmus értékelte ki az adatokat

A tanulmányban a kutatók több mint háromezer, 11-14 éves korú résztvevőből és családjaikból álló kohorsz adatait elemezték. A fiatal serdülők és szüleik 2020 februárjáig töltöttek ki pandémiát megelőző felméréseket, amelyek dokumentálták az externalizáló problémákról (például agresszív viselkedés, szabályszegés), az alvászavarokról, valamint az internalizáló problémákról (például szorongás vagy depresszió) szóló kiindulási jelentéseket. A részt vevő szülők és fiatalok ezután külön-külön töltöttek ki három online felmérést 2020 májusa és augusztusa között, amelyek több mint 200 elemet tartalmaztak a pszichoszociális és életmódbeli területeken.

A kutatók gépi tanulási módszereket alkalmaztak a pozitív érzelmek, a szorongás, a stressz és a depressziós tünetek mintázatainak keresésére,

ezután az eredményeket egy algoritmus segítségével értelmezték, hogy a változók általános rangsorát állítsák fel aszerint, hogy mennyire fontosak a fiatalok mentális egészségi állapotának előrejelzésében.

Az adat vezérelte a kutatást

Az összes figyelembe vett lehetséges előrejelző tényező közül a pozitív kapcsolati változók – mint például a szülőkkel való beszélgetés vagy a családi tevékenységekben való részvétel –, valamint az egészséges viselkedéshez kapcsolódó változók – mint a fizikai aktivitás és a jobb alvás – nyújtották a legnagyobb védelmet a stresszel, szorongással és depresszióval szemben is. Ezzel szemben

a több képernyő előtt töltött idő, valamint a koronavírussal kapcsolatos előítéletek vagy diszkrimináció megtapasztalása negatív hatásokat jelzett elő.

A tanulmány azt is megállapította, hogy a lányok, valamint azok, akik már meglévő mentális egészségi vagy alvási problémákkal léptek be a világjárványba, különösen érzékenynek tűntek a világjárvány negatív hatásaival szemben.

"Ez az adatgyűjtés értékes példája annak, hogy egy már működő tanulmányozócsoport hogyan tud hatékonyan változtatni egy ilyen hatalmas projekten belül annak érdekében, hogy kihasználja ezt a fontos tanulási lehetőséget a világjárvány alatt. A gépi tanulási technikák lehetővé tették, hogy a megállapításokat az adatok irányítsák, nem pedig az elvárások vagy hipotézisek. A csapat adatokat épített be a világjárvány előtt és alatt, a modell pedig ezután meghatározta, hogy mi a fontos" – mondta Kiss Orsolya, a tanulmány vezető szerzője.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!