Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Az orosz Szputnyik V koronavírus elleni oltóanyag ampullákban a fővárosi Szent Margit Kórház egyik oltópontján 2021. április 14-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Jöhet a Szputnyik V és az AstraZeneca oltásának közös klinikai tesztje

Oroszországban kis létszámmal tesztelik a kétféle vektorvakcina együttes használatát: tavasszal kezdték az előkészítést, de akkor az egészségügyi minisztérium etikai bizottságának aggályai miatt felfüggesztették.

Hétfőn vált nyilvánossá a döntés arról, hogy megkezdődhet a brit-svéd és az orosz fejlesztésű vakcinák közös klinikai kísérlete, melyet májusban függesztettek fel. A 2022 márciusáig tartó kísérletben 150 önkéntest fognak beoltani a kétféle oltással, majd megfigyelik, milyen immunválasz alakul ki szervezetükben. A programban öt egészségügyi intézmény vesz majd részt Moszkvában és Szentpéterváron – írja a Euronews.

A Szputnyik V fejlesztésében részt vevő orosz kutatók még novemberben álltak elő a kétféle oltás közös kísérletének ötletével, mivel úgy vélik, így emelhető az oltások hatékonysága.

Az AstraZeneca is bejelentett ilyen kísérletet decemberben.

A Szputnyik V Twitteren közölt arról információkat, hogy ilyen vakcinakoktél alkalmazásával kapcsolatos vizsgálatok Azerbajdzsánban, Argentínában és az Egyesült Arab Emirátusokban is zajlanak.

Mind a Szputnyik V, mind az AstraZeneca oltása ugyanazt a technológiát alkalmazza: egy ártalmatlan adenovírust használ vektorként arra, hogy bevigye az emberi testbe a koronavírus tüskefehérjéjét, ami aztán immunválaszt vált ki.

Nagy-Britanniában a kutatók az AstraZeneca oltását a Pfizer és a Moderna vakcinájával keverve is tesztelték már: ez Pfizer oltása esetében biztonságos és hatékony módszernek bizonyult a korai adatok tanúsága alapján.

A WHO állásfoglalása szerint a különböző oltástípusok keverése valószínűleg működőképes megoldás,

de több adat szükséges ahhoz, hogy ebben biztosak lehessünk.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Hatalmas fordulatra készül Brüsszel, leveszik a kesztyűt a következő csapás előtt

Hatalmas fordulatra készül Brüsszel, leveszik a kesztyűt a következő csapás előtt

Az elmúlt néhány év megkérdőjelezhetetlenné tette, hogy az Európai Unió geopolitikai visszaerősödéséhez elengedhetetlenné vált egy új védelmi ipar felhúzása és a versenyképességi szempontok előtérbe helyezése. Ez a két téma több ponton kapcsolódik az uniós stratégiában, de egyik sem megvalósítható az ezekhez szükséges kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés nélkül. Kína az elmúlt évtizedek alatt úgy helyezkedett, hogy ezeknek a kitermelése és feldolgozása is rajta keresztül történjen, így a bármikor újraélesíthető vámháború árnyékában az EU-nak olyan stratégiát kell kidolgoznia, amely rövid távon biztosítja a készleteket, és fokozatosan eléri, hogy egy ország se legyen képes önkényesen zsarolni az EU-t, valamilyen függősége miatt. Az Európai Bizottság ezért olyan tervvel állt elő, amely új beszállítókkal és a beszerzési rendszer kézbevételével kívánja megelőzni a sokszor napi működést is fenyegető készlethiányt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×