Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Tűzoltók

Térkép mutatja, hol szabadulhat el legközelebb a járvány

Milánói, kaliforniai és új-zélandi kutatók készítettek térképet, melyen azokat az ázsiai és európai területeket tüntetik fel, ahol a legnagyobb az esélye annak, hogy denevérekről emberekre kerülhessen át egy koronavírus.

A népsűrűség, a patkósorrú denevérek előfordulásának gyakorisága, a talajhasználat és még egyéb faktorok figyelembe vételével készítettek a Politecnico di Milano, a University of California és a Massey University kutatói térképet, melyen a zoonózisnak legnagyobb esélyt adó helyeket tüntették fel, írja a Phys.org.

A koronavírus-világjárvány következtében a kutatókra egyre nagyobb nyomás helyeződik azzal kapcsolatosan, hogy még többet tudjunk meg ne csak magukról a koronavírusokról, de arról is, hogy ezek

hogyan képesek járványokat előidézni.

A kutatások egyik részterülete annak vizsgálata, miként ugorhat át a vírus állatról emberre. Korábbi kutatások szerint amennyiben sikerül meghatározni, melyek azok a területek, amelyeken erre az ugrásra a legnagyobb az esély, akkor a lehetséges veszélyzónák szoros megfigyelésével gyorsabb lehet a reakció, ha mindez bekövetkezik. A most nyilvánosságra hozott térképen többféle forrásból származó adatokat egységesítettek annak érdekében, hogy meg tudják határozni az aggodalomra okot adó területeket.

Szintén korábbi kutatásokból tudjuk azt, hogy

olyan helyszíneken következhet be leginkább ez az ugrás, ahol az ember behatol a korábban csak állatok természetes élőhelyeként működő közegekbe.

Amikor erdőket irtanak ki, azok élővilága igyekszik adaptálni magát a megváltozott körülményekhez. Ez a vadon élő állatok, valamint a háziasított állatok és emberek közti interakciókhoz vezet. Ennek részeként a vadon élő állatokról a betegségek átkerülhetnek az emberre, ezt nevezzük zoonózisnak.

A kutatók mindezek ismeretében műholdas fotók alapján dolgoztak, olyan területeket azonosítva, amelyeken a közelmúltban hatolt be az ember a vadvilágba. Emellett hozzáférhettek a patkósorrú denevérek élőhelyeit listázó adatbázisokhoz: ez a faj a koronavírusok általános hordozója. Mindezen túl emberek, illetve haszonállatok élőhelyeinek földrajzi elhelyezkedését is figyelembe vették, így született meg ez a térkép.

A negyedik térkép összesíti a rizikót jelentő pontokat: a kékkel jelölt területek a kutatók szerint nem jelentenek veszélyt zoonózisra, míg a pirosas árnyalattal jelöltek igen. Minél sötétebb a piros árnyalat, annál komolyabb az esély arra, hogy zoonózis következik be az adott területen.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×