eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Nyitókép: NIOZ, Sjoerd Groeskamp

Több száz kilométeres gátrendszer védhetné meg Európát

Az Északi-tengeren Skócia és Norvégia közötti 475 kilométer hosszú és egy Franciaország és Délnyugat-Anglia közötti 160 kilométeres gát védhetné meg Európa több mint 25 millió lakóját a várhatóan több méteres tengerszint-emelkedés következményeitől a következő évszázadokban holland kutatók szerint.

A Holland Királyi Tengerkutató Intézet tudósai szerint a gátépítés költségei 250-500 milliárd euróra rúgnának, a védelemre szoruló észak-és nyugat-európai országok GNP-jének alig egy százalékára 20 éven át - számították ki a holland kutatók a Németországi GEOMAR intézet tudósaival a Bulletin of the American Meteorological Society tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban.

"Azon kívül, hogy ez egy lehetséges megoldás, egy ilyen kivételes gát főként figyelmeztetés lenne" - mondta Sjoerd Groeskamp holland kutató.

"Egy ilyen észak-európai kerítésgát műszakilag megvalósítható. Az Északi-tenger maximális mélysége Franciaország és Anglia között mintegy száz méter, Skócia és Norvégia között átlag 127 méter, a norvég partoknál maximum 321 méter. Jelenleg képesek vagyunk arra, hogy 500 méter mélységet meghaladó fix platformokat építsünk" - idézte a kutatót a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A tanulmány szerzői elismerték, hogy a növényvilágra azonban jelentős következményekkel járna egy ilyen gát felépítése. Eltűnne az apály és a dagály és azzal a hordalék és a tápanyagok szállítása. A tenger tulajdonképpen egy édesvízi tóvá változna. Ez drasztikusan megváltoztatná ökoszisztémáját és hatással lenne a halászatra is" - magyarázta.

Groeskamp szerint egy ilyen páratlan gát terve főként figyelmeztetés lehet, nem pedig megoldás. A költségek hatalmasak. "De úgy számoltuk, hogy ha nem teszünk semmit a tengerszint-emelkedés ellen, az sokszor magasabb költségekkel járna" - hangoztatta a kutató.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
A mesterséges intelligencia betört a vállalati világba - Hogyan használjuk a generatív AI-t üzleti környezetben?

A mesterséges intelligencia betört a vállalati világba - Hogyan használjuk a generatív AI-t üzleti környezetben?

A gépi tanuláson (machine learningen) alapuló alkalmazások és szolgáltatások már átszövik mindennapjainkat, elég csak a különböző streaming szolgáltatók ajánlórendszereire vagy az okostelefonunk arcfelismerésére gondolni. Ennek adott extra löketet a ChatGPT-t is meghajtó GPT-3 és hozzá hasonló transformer alapú modellek megjelenése, ami széles körben is a felhasználók kezébe adta a folyékonyan kommunikáló algoritmus élményét. Miképp segíthetnek a nagy nyelvi modellek az üzleti folyamatok hatékonyabbá tételében? Erről tart előadást április 23-ai AI in Business rendezvényünkön Ignácz Péter a KPMG managere. 

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×