A kőrisrontó karcsúdíszbogarat Magyarországon elsőként Beregsurányban azonosították a közelmúltban.

Ez az állat egy Kelet-Ázsiában, Kínában, Oroszország távol-keleti részén, a Koreai-félszigeten honos, elsősorban kőrisfákon élő bogárfaj. A kétezres évek elején került át Észak-Amerikába feltehetően fertőzött fa csomagolóanyaggal, és ott hatalmas pusztítást vitt véghez a helyi kőrisfaállományban. A becslések szerint eddig több mint százmillió kőrisfa pusztult el, és további nyolcmilliárd van veszélyben.

A fertőzött területen a fehér, a zöld és a fekete kőrisek elhalási aránya a megjelenést követő néhány éven belül meghaladta a 99 százalékot, tehát gyakorlatilag kipusztultak.

A világ ekkor figyelt fel igazán erre a kártevőre – mondta az InfoRádióban a Nébih Növényegészségügyi Osztály vezetője, Bogya Sándor. Kiemelte: ez egy növénykárosító rovar, emberre, állatra semmilyen veszélyt nem jelent, csak a kőrisfákra.

A faj az eredeti elterjedési területéről, a Távol-Keletről fokozatosan halad nyugati irányba. A 2003-as Moszkva környéki megtalálását követő években fokozatosan közeledett az EU határához, a 2020-as szentpétervári fertőzéssel már csak mintegy 100-120 kilométerre volt onnan Finnország és Észtország közelében. Ukrajnában 2019-ben jelent meg, majd elsősorban a háború sújtotta Luhanszk és Harkiv régiókban terjedt.

„2023-ban elérte Kijevet, ez volt a legnyugatibb előfordulása a fajnak ez idáig, körülbelül 800 kilométerre a magyar határtól. Azt, hogy hogyan került ez a kártevő hazánkba, még vizsgáljuk, de valószínűleg Ukrajna felől érkezhetett, vagy a »saját lábán«, hiszen egy jól repülő rovar, esetleg gépjárművön stoppolva, vagy valamilyen faanyaggal, akár fertőzött tűzifával, kéregtermékekkel, fa csomagoló anyagokkal, de akár élő növénnyel is” – sorolta az InfoRádióban a szakember.

Mivel ez az állat úgynevezett kiemelt zárlati károsító, a Nébih célja a károsítómentes állapot visszaállítása, azaz a fertőzés fölszámolása. Már növelik az üzemelő csapdák számát és vizsgálják a fertőzött rész környékén a fákat.

„Sajnos a fertőzött fák nem megmenthetők,

ezeket sajnos el kell pusztítsuk a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása érdekében. Ez jelenleg az igazán hatékony és egyetlen védekezési mód. Azonban azt szeretném hangsúlyozni, hogy ez a drasztikus megoldás a többi fa védelme érdekében elengedhetetlen. A fertőzött fákat meggyógyítani nem tudjuk, a fertőzési forrást azonban minél hamarabb meg kell szüntetni” – emelte ki Bogya Sándor.

Az állat lárvái a fák kérge alatt fejlődnek, járataikkal megszakítják a víz- és tápanyagszállítást, így a fertőzött fák fokozatosan legyengülnek, majd elpusztulnak.

A kőrisrontó karcsúdíszbogár jelenlétének a legjellegzetesebb tünete nagyon apró: jellegzetes, D alakú röpnyilások, amelyek akkor keletkeznek, amikor a rovar kibújik a fából. Ez a fajra specifikus, vagyis ha ilyet találunk a fán, akkor nagy valószínűséggel a kőrisrontó karcsúdíszbogárral van dolgunk.

A kártevőről és az általa okozott tünetekről a Nébih honlapján lehet tájékozódni, és ott található egy bejelentő űrlap is, amelynek a kitöltésével és megküldésével segítenie kell a védekezést annak, aki talált ilyen bogarat. A cél, hogy megvédhessük a kőrisfáinkat a teljes pusztulástól – hangsúlyozta az osztályvezető. A védekezés sikeréhez kulcsfontosságú a korai felismerés.

A cikk alapjául szolgáló interjút Janovitz Bálint készítette.