eur:
402.13
usd:
383.27
bux:
87542.1
2025. február 16. vasárnap Julianna, Lilla

Páratlan eredményekkel rukkoltak elő magyar kutatók az emberi agyról

Egyedülálló vizsgálatot végeztek magyar tudósok az emberi agy rácssejtjeiben: az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar kutatói eredményeikről az Amerikai Tudományos Akadémia lapjában, a rangos PNAS folyóiratban számoltak be. A kísérletek folytatásával remélik, hogy végre bepillantást nyerhetnek az Alzheimer-kór korai felismerésében és kezelésében egyaránt kulcsszerepet játszó agyi terület működésébe.

Az egyedülálló kutatásban a tudósok azokat a rácssejteket vizsgálták az emberi agyban, melyeket korábban Edvard és May-Britt Moser írt le rágcsálókban, felfedezésükért pedig 2014-ben Nobel-díjat is kaptak.

Nádasdy Zoltán, a PPK egyetemi docense, a Texasi Egyetem kutatója és Török Ágoston, az ELTE PPK oktatója és az MTA-SZTAKI tudományos munkatársa elmagyarázta, hogy a rácssejtek működése mentális térképünk alapja, mert hozzájárul egy olyan, az agyunkban élő virtuális koordinátarendszer kialakulásához, melyben elmozdulásunk pontosan leképeződik. 

 A Moser házaspár kutatásának egyik legfontosabb eredménye volt, hogy kimutatták, e koordinátarendszer léptéke független attól, hogy mekkora az a környezet, amiben az állat van.

A kutatókat azonban sokáig izgatta a kérdés, hogy vajon ennyire statikusan működnek-e a rácssejtek az emberben is.

Az ELTE kísérletében a résztvevők egy tablet PC segítségével különböző méretű virtuális környezetekben tájékozódtak, melyek között volt egy kis hátsó udvar, de olyan nagy tér is, mint a Louvre múzeum egyik belső udvara.

Páratlan eredményekkel rukkoltak elő magyar kutatók az emberi agyról

Ehhez hasonló kísérletekben a rágcsálók rácssejtjei nem változtatják mintázatukat, a mostani kutatás azonban azt mutatta, hogy embereknél a rácssejtek aktivitása igenis összefügg a környezet méretével.

"Ez a fontos különbség az emberi kognitív rendszer sokkal komplexebb természetéből következik, ami tehát

a mentális térkép kialakításakor figyelembe veszi a környezet sajátosságait is.

"Vizsgálatunk rávilágít arra is, hogy bár a rágcsálókkal végzett kutatások fontosak az agykutatás szempontjából, ezeket az eredményeket nem mindig lehet egyszerűen kiterjeszteni és általánosítani az emberre" – összegezték a magyar kutatók.

A tudósok a jövőben a kísérleteket a virtuális valóság alkalmazásával folytatják.

Azt remélik, az új technológia kombinációjával végre 

bepillantást nyerhetnek az Alzheimer-kór korai felismerésében és kezelésében egyaránt kulcsszerepet játszó agyi terület működésébe.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.17. hétfő, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa
Veszélyes csapda egy államnak belföldre eladósodnia

Veszélyes csapda egy államnak belföldre eladósodnia

Az EU-tagállamok fiskális helyzete jelentős eltéréseket mutat, különösen az államadósság, a költségvetési egyenleg és a bankrendszer hazai államadósság-kitettsége („home bias”) tekintetében. Míg korábban az Európai Unió kifejezetten pártolta, hogy a tagállamok a hazai szereplőkre támaszkodjanak inkább az adósságfinanszírozásban, most egy friss bizottsági elemzésben árnyalták már álláspontjukat. Arra jutottak, hogy a magas belföldi kitettség (különösen ha a bankrendszer felé áll fenn) növeli a pénzügyi stabilitási kockázatokat, különösen egy esetleges fiskális vagy gazdasági sokk esetén a túlságosan nagy egymásrautaltság miatt, amire a Bizottság erősebb diverzifikálást ajánl a finanszírozásban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×