Kísérleteiben Susanne Hofer csapata azt szerette volna kideríteni, miért lényegesen könnyebb újra megtanulni valamit, ami egyszer már feledésbe merült, mint egy teljesen új tudást elsajátítani. A neurobiológusok ezért időnként lefedték pár felnőtt egér egyik szemét, így képalkotó eljárások segítségével megvizsgálhatták, hogyan hat ez a rágcsálók agyának idegkapcsolataira.

Az állatok agyának látásért felelős részében már rövid idő elteltével új idegkapcsolatok alakultak ki: az idegsejtek átálltak arra, hogy a megmaradt szem jeleit dolgozzák fel - az egerek megtanultak csupán erre a szemükre hagyatkozni.

Mihelyst az egerek újra használhatták mindkét szemüket, az idegsejtek újra átcsoportosultak, és alkalmazkodtak a kétszemes látáshoz. Az egyszemes verzióra való áttérést tehát teljesen meg lehetett fordítani, vagyis a régi kapcsolatok nem tűntek el, csupán ideiglenesen kiiktatódtak.

A kutatók megismételték a kísérletet, és újra betakarták az egerek egyik szemét: az idegsejtek ezúttal sokkal gyorsabban alkalmazkodtak az egyszemes látáshoz. A vizsgálatok szerint tehát az idegsejtek rugalmasan átcsoportosíthatók, a meghatározott kapcsolódási helyek pedig szükség szerint aktiválhatók illetve kiiktathatók.

"Mivel egy tapasztalatra később talán még szükség lehet, úgy tűnik, az agy úgymond tartalékba helyezi" - mondta a kutatás vezetője, Mark Hübener. Ez később megkönnyíti az újratanulást. A biciklisek pedig ezért ülnek többéves kihagyást követően is biztosan a nyeregben.