Infostart.hu
eur:
391.63
usd:
340.49
bux:
121113.47
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik

Egyre több ember kaphat új arcot

Két, közelmúltban végrehajtott arcátültetés tapasztalatai alapján kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a bonyolult sebészeti beavatkozás nem orvosi furcsaság, hanem rutinműtét lehet.

Két független kutatócsoport tanulmánya jelent meg a brit Lancet című orvosi szakfolyóirat pénteki számában. Ezek állítása szerint az arcátültetés hosszú távon is eredményes és komolyabb mellékhatások nélküli eljárássá válhat.

"Nincs okunk azt gondolni, hogy ezek az arcátültetések ne válnának ugyanolyan gyakorivá egy nap, mint a vese- vagy májátültetések" - véli Laurent Lantieri francia plasztikai sebész, aki tagja volt a Párizs melletti Henri-Mondor kórház orvoscsoportjának, amely egy genetikai betegség miatt súlyosan torzult arcú férfinál arcátültetést hajtott végre egy évvel ezelőtt.

Lantieri és kollégái a páciens állapotáról számolnak be a Lancet eheti számában. A 29 éves férfi arcát csaknem szörnyszerűvé torzították a kialakult tumorok. 2007-ben új arcot, orrot, szájat és állat kapott, hat hónappal később mosolyogni és pislogni tudott, a műtét után 13 hónappal pedig újra munkába állt.

Ugyanebben a lapszámban írják le kínai orvosok két éve arcátültetésen átesett páciensük állapotát, akinek egy medvetámadás után volt szüksége a plasztikai sebészek beavatkozására. Miután a medve letépte arcát, új orrot, felsőajkat, orcát és szemöldököt kapott egy donortól az orvosok segítségével. Néhány hónap elteltével enni, inni, valamint érthetően beszélni is tudott.

Mindkét esetben a páciensek arca többször kilökte az átültetett szövetet, ám az orvosok megoldották a problémát a gyógyszerek módosításával.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Áruhiány a boltokban, napi 20-22 órás áramkimaradások, ritkán iható csapvíz: a gazdaság gyakorlatilag teljesen összeomlott, amióta nem érkezik olaj Kubába – mondta az InfoRádióban a hétvégi tüntetések, köztük egy helyi pártszékház felgyújtása apropóján Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató. Kérdeztük arról is, hogy összeomlik-e a kommunista rezsim, és ha igen, mi jöhet utána.

Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Elsősorban a mérete a magyarázat arra, hogy Irán miért tudja gyorsan és olcsón blokkolni, az ellenségei pedig miért csak lassan és nehezen képesek újra hajózhatóvá tenni a szorost – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója. Az ezredes szerint az amerikaiaknak uralniuk kell a szigetvilágot, illetve a Hormuzi-szoros környékét, és meg kell akadályozniuk, hogy a tengerszoros 50-60 kilométeres körzetében katonai eszközök és erők legyenek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Súlyos vita alakult ki a NATO és Amerika között, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Súlyos vita alakult ki a NATO és Amerika között, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Nadav Sosani alezredes, izraeli katonai szóvivő újságíróknak elmondta, hogy részletes hadműveleti tervek vannak az Irán elleni háborúra a következő három hétre, de a későbbekre vonatkozó elképzeléseikkel is rendelkeznek. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×