Milánóban lesz az első olyan téli olimpia, amelyet már a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megújított pénzügyi és fenntarthatósági keretrendszere alapján rendeznek.

„Az elvek arról szólnak, hogy az olimpiának most már fenntarthatónak és költséghatékonynak kell lennie, de más társadalmi célokat is szolgálnak, így például az aktivitást, a mozgásra ösztönzést is célul tűzték ki” – mondta Németh Viktória, az Oeconomus Senior elemzője az InfoRádióban.

Az első olyan olimpia, ami már ebben az új szemléletben zajlott le, a 2024-es párizsi olimpia volt, és ezek az elvek jól vizsgáztak Párizsban – tette hozzá.

Az első becslések alapján 25 millió euró többletet termelt az olimpia Párizsban, aztán egy későbbi kalkuláció alapján 75 millió euró volt a pozitívum.

„Azt is láttuk, hogy a fenntarthatósági elvek is megmutatkoztak Párizsban, és ez megy most tovább Cortina d'Ampezzóba is, ahol a megszokottakkal ellentétben nagyon sok helyszínen zajlik majd az olimpia. Mindenki azon a területen marad, ahol az ő sportágának eseményei zajlanak, így a közlekedés szempontjából csökken az olimpia környezetszennyező lábnyoma.

A fenntarthatóság és a megtérülés már a következő olimpiák rendezési jogának odaítélésénél is alapvető követelmény lesz. Olyan városoknak, területeknek ítélik oda az olimpiarendezés jogát, ahol a létesítmények nagy részben már rendelkezésre állnak” – magyarázta.

⛵️ ?​

​What a show the Olympic Games Opening Ceremonies are! ?​

​Ready to be amazed?​
We’ll be waiting for you on February 6! https://t.co/c4udCIr9ys#MilanoCortina2026 #Olympics #Olimpiadi #RoadToCeremonies #OpeningCeremony pic.twitter.com/aMcenMjQRT

— Milano Cortina 2026 (@milanocortina26) February 1, 2026

Párizsban ez az arány 95 százalék volt, most Milánó-Cortina d'Ampezóban 92 százalék. Ebben vannak gyorsan felhúzható ideiglenes létesítmények is, de nagy részben olyan építményekben zajlanak majd az események, amelyek tartósan a város, a városkép részét alkotják. Csupán egy-egy olyan létesítmény van, amely kimondottan az olimpia miatt jön létre.

A beruházások jelentős része nem új létesítményekre, hanem például a régóta halogatott úthálózat-fejlesztésekre irányult,

amelyektől az olasz kormány hosszú távú gazdasági és regionális élénkülést vár – mondta Németh Viktória, az Oeconomus Senior elemzője az InfoRádióban.