Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Dawid Tomala, a férfi 50 kilométeres gyaloglás olimpiai bajnoka fáklyával a kezében az Európa Játékok megnyitóján Krakkóban, a Henry Reyman Városi Stadionban 2023. június 21-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Az ukránok mégsem bojkottálnák a párizsi olimpiát, ha úgy lesz

A kijevi ifjúsági és sportminiszter szerint Ukrajna fontolgatja, hogy mégis részt venne a jövő nyári olimpián, ha az orosz és fehérorosz sportolók tényleg csak semleges színekben versenyeznének.

Vadim Hutcajt elmondta, nyitottak az álláspontjuk enyhítésére, bár egyelőre nem döntöttek róla. Hozzátette, megbeszéléseket folytatnak a sportági szövetségeik vezetőivel és a sportolóikkal a témában.

Az ukrán sportvezetés januárban közölte, hogy az országot sújtó háború miatt sportolói bojkottálhatják az olimpiát, ha a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) úgy dönt, hogy bizonyos feltételek teljesítése esetén Oroszország és szövetségese, Fehéroroszország versenyzői visszatérhetnek a nemzetközi porondra, semleges színekben. Az egyik ilyen feltétel, hogy a két ország versenyzői ne támogassák aktívan az ukrajnai háborút, és ne álljanak kapcsolatban a fegyveres erőkkel, illetve nemzetbiztonsági szervekkel.

A NOB végrehajtó bizottsága végül március 28-án fogalmazta meg javaslatát, miszerint semlegesként engedjék vissza a két ország sportolóit a nemzetközi versenyekre. A semlegesség azt jelenti, hogy a sportolók nem használhatják nemzeti szimbólumaikat, és ha győznek, nem játsszák le nekik a himnuszukat.

Vadim Hutcajt szerdán kiadott rendelete egyértelműen megtiltja az ukrán állampolgároknak, hogy orosz és fehérorosz sportolókkal versenyezzenek, ha utóbbiak a nemzeti lobogójukat használják.

Bár a rendelet nem szól arról, mi a teendő, ha az oroszok és a fehéroroszok semlegesként versenyeznek, az olimpiai bajnok birkózó, Zsan Belenyuk - aki a tokiói döntőben Lőrincz Viktort győzte le -, az ukrán parlament tagjaként elmondta, ezzel ismét megnyílt az út sportolóik előtt, hogy nemzetközi eseményeken induljanak, olimpiai kvótát szerezzenek, és felkészüljenek a párizsi játékokra.

A NOB már július 13-án bejelentette, hogy Oroszország és Fehéroroszország nem kapja meg a párizsi olimpiára szóló meghívót, és ezt szerdán - amikor 203 ország olimpiai bizottságának kiküldte az invitálást - megerősítette. Thomas Bach NOB-elnök múlt szerdán azt mondta, nehéz elképzelni, hogy a szervezet októberi ülése előtt döntsenek az oroszok és a fehéroroszok semlegesként való részvételéről.

A párizsi ötkarikás játékokat 2024. július 26. és augusztus 11. között rendezik.

Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ukrajna olyan súlyos kihívással néz szembe, amire még nem volt példa - Háborús híreink szombaton

Ukrajna olyan súlyos kihívással néz szembe, amire még nem volt példa - Háborús híreink szombaton

Kijev jelenleg csak a szükséges villamosenergia-mennyiség mintegy feléhez jut hozzá, a városban tömeges fűtés- és áramkimaradások sújtják a lakosságot a rekordhidegben – közölte Vitalij Klicsko főpolgármester. Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben. Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök cáfolta Trump korábbi kijelentését: "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×