Infostart.hu
eur:
355.14
usd:
301.6
bux:
135792.43
2026. május 7. csütörtök Gizella
Dawid Tomala, a férfi 50 kilométeres gyaloglás olimpiai bajnoka fáklyával a kezében az Európa Játékok megnyitóján Krakkóban, a Henry Reyman Városi Stadionban 2023. június 21-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Az ukránok mégsem bojkottálnák a párizsi olimpiát, ha úgy lesz

A kijevi ifjúsági és sportminiszter szerint Ukrajna fontolgatja, hogy mégis részt venne a jövő nyári olimpián, ha az orosz és fehérorosz sportolók tényleg csak semleges színekben versenyeznének.

Vadim Hutcajt elmondta, nyitottak az álláspontjuk enyhítésére, bár egyelőre nem döntöttek róla. Hozzátette, megbeszéléseket folytatnak a sportági szövetségeik vezetőivel és a sportolóikkal a témában.

Az ukrán sportvezetés januárban közölte, hogy az országot sújtó háború miatt sportolói bojkottálhatják az olimpiát, ha a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) úgy dönt, hogy bizonyos feltételek teljesítése esetén Oroszország és szövetségese, Fehéroroszország versenyzői visszatérhetnek a nemzetközi porondra, semleges színekben. Az egyik ilyen feltétel, hogy a két ország versenyzői ne támogassák aktívan az ukrajnai háborút, és ne álljanak kapcsolatban a fegyveres erőkkel, illetve nemzetbiztonsági szervekkel.

A NOB végrehajtó bizottsága végül március 28-án fogalmazta meg javaslatát, miszerint semlegesként engedjék vissza a két ország sportolóit a nemzetközi versenyekre. A semlegesség azt jelenti, hogy a sportolók nem használhatják nemzeti szimbólumaikat, és ha győznek, nem játsszák le nekik a himnuszukat.

Vadim Hutcajt szerdán kiadott rendelete egyértelműen megtiltja az ukrán állampolgároknak, hogy orosz és fehérorosz sportolókkal versenyezzenek, ha utóbbiak a nemzeti lobogójukat használják.

Bár a rendelet nem szól arról, mi a teendő, ha az oroszok és a fehéroroszok semlegesként versenyeznek, az olimpiai bajnok birkózó, Zsan Belenyuk - aki a tokiói döntőben Lőrincz Viktort győzte le -, az ukrán parlament tagjaként elmondta, ezzel ismét megnyílt az út sportolóik előtt, hogy nemzetközi eseményeken induljanak, olimpiai kvótát szerezzenek, és felkészüljenek a párizsi játékokra.

A NOB már július 13-án bejelentette, hogy Oroszország és Fehéroroszország nem kapja meg a párizsi olimpiára szóló meghívót, és ezt szerdán - amikor 203 ország olimpiai bizottságának kiküldte az invitálást - megerősítette. Thomas Bach NOB-elnök múlt szerdán azt mondta, nehéz elképzelni, hogy a szervezet októberi ülése előtt döntsenek az oroszok és a fehéroroszok semlegesként való részvételéről.

A párizsi ötkarikás játékokat 2024. július 26. és augusztus 11. között rendezik.

Címlapról ajánljuk
Három választást tartanak az Egyesült Királyságban – a szakértő szerint nagyon inog a miniszterelnök széke

Három választást tartanak az Egyesült Királyságban – a szakértő szerint nagyon inog a miniszterelnök széke

Skóciában és Walesben parlamenti, Angliában tanácsi választásokat tartanak csütörtökön. Gálik Zoltán az InfoRádióban azt mondta, egyes előrejelzések szerint akár 2000 képviselői mandátumot is veszíthet a Munkáspárt, aminek komoly következményei lehetnek Keir Starmerre nézve is. A Budapesti Corvinus Egyetem docense beszélt arról is, milyen esélyei lehetnek az egyre népszerűbb, Nigel Farege vezette Reform UK-nak.
inforadio
ARÉNA
2026.05.07. csütörtök, 18:00
Molnár Judit
a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke
Mesterkélt időhúzás vagy feloldhatatlan aggályok vannak a másfél éve húzódó EU-USA paktum késleltetése mögött

Mesterkélt időhúzás vagy feloldhatatlan aggályok vannak a másfél éve húzódó EU-USA paktum késleltetése mögött

Hiába az újabb tárgyalási kör, továbbra sem engednek a felek az Egyesült Államok és az Európai Unió között köttetett vámpaktumból. Bár az Ursula von der Leyen vezette Bizottságnak papíron kivitelezhetőnek tűntek a tervei, Donald Trump amerikai elnök húzásai lehetetlenné tették, hogy az uniós vezetők és törvényhozók szó nélkül belemenjenek az első pillantásra rendkívül előnytelen alkuba. Míg az EU kereskedelmi biztos régóta konzekvensen a végrehajtás mellett kardoskodik, a beígért vámkedvezmények végrehajtása mellett, Trump mozgástere azonban jelentősen összezsugorodott, mióta elkaszálták korábbi vámtételeit. Ebben a helyzetben az EU-n belüli eltérő elvárások és az amerikai elnök fenyegetései nehezen kikezdhető okokat szolgáltatnak a további időkérésre. Akár tudatos a stratégia, akár tanult tehetetlenség, a két fél kereskedelmi kapcsolatai úgy tűnik, már nem a megbízhatóságon, hanem azon múlnak, hogy az USA jogrendszere meddig bírja az elnök által egy személyben elgondolt azonnali vámintézkedéseket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×