Infostart.hu
eur:
388.46
usd:
331.49
bux:
109475.35
2025. december 18. csütörtök Auguszta
A német Klara Buhl (j) a gólját ünnepli csapattársaival a női labdarúgó Európa-bajnokság második fordulójában, a B csoportban játszott Németország-Spanyolország mérkőzésen Londonban 2022. július 12-én. A találkozót a spanyol válogatott nyerte 2-0-ra, biztosítva ezzel helyét a negyeddöntőben.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Szexizmust tapasztalnak a német női focisták

Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a női labdarúgás is, erre utal, hogy az Angliában zajló Európa-bajnokságot a győzelemre esélyesnek tartott Németországban milliók követik. A játékosok mindennapjai azonban nem felhőtlenek.

Az NDR közszolgálati médium és a Süddeutsche Zeitung közös felmérése szerint a futballista nők rendszeresen szexista, becsmérlő megjegyzéseknek, sőt kommentároknak vannak kitéve. A felmérés magában foglalta az amatőr liga játékosait egészen a nemzeti válogatottig.

Almuth Schult, a válogatott kapusa szinte mindent megnyert már, amiről álmodott. Egy olimpiai aranyérem, hat német bajnoki cím tulajdonosa, és korábban a világ legjobb női kapusának is megválasztották. Ennek ellenére sérelmezte, hogy számos szexista előítéletbe ütközik. Már az újságírók is olyan kérdéseket tesznek fel, amelyek sértők és lealacsonyítók.

"Hogy érzi magát akkor, amikor csapattársairól sorra kiderül, hogy férfit szeretnek és nem nőt?"

– említett példaként egy kérdést a kétgyermekes családanya.

"Az ilyen jellegű kijelentésekből sugárzik az az előítélet, hogy csak leszbikus nők választják a futballt" – fogalmazott Schult, aki szerint társai sorra hasonló szexista kérdéseket kapnak. A kíváló kapus szerint már a női futball sem a megfelelő elnevezés, és úgy vélte, hogy ezen a téren is helyre kellene állítani a nemek közötti egyenlőséget.

Miért kell különbséget tenni a futball és a női futball között?

– tette fel a kérdést. Elmondta, hogy a változtatás érdekében beadvánnyal fordult a labdarúgó-szövetségekhez.

Több társa hasonlóan becsmérlő, sok esetben nyomdafestéket nem tűrő kijelentés miatt panaszkodott, és nem csak a közönség részéről. Ezek a személyeskedő kijelentések nem csupán szexista előítéletekről tanúskodnak, de kétségbe vonják a női labdarúgók képességeit is.

"Megtanultunk nem odafigyelni" – fogalmazott egyikük, utalva arra is, hogy számos esetben ugyanazon klub férfi futballistái sem jelentenek kivételt. Az "úgy nézel ki, mint egy férfi, gyere velünk zuhanyozni" szinte mindennapos mondatnak számít.

Elmondták azt is, hogy a Bundesligában olykor az edzők vagy a csapatorvosok sem jelentenek kivételt. Egyikük – neve elhallgatását kérve – arról számolt be, hogy a tréner állandó megjegyzéseket fűzött az egyik csapattársnő fenekére vonatkozóan.

Almuth Schult beszámolt egy olyan esetről, amely korábbi csapattársaival történt. Az együttes orvosa rendszeresen szexista kijelentéseket tett. Mivel másik orvos nem volt, néhányan egészségügyi gondjaikkal küszködve játszottak tovább, csak hogy az orvost elkerüljék. A Schult által meg nem nevezett klub végül elbocsátotta őt.

Heike Ullrich, a Német Labdarúgó Szvetség főtitkára felhívta a figyelmet arra is, hogy

rendkívül nagy a különbség a férfi és a női labdarúgók fizetésében is.

Szerinte ez azért is elfogadhatatlan, mert a nők pontosan annyit edzenek, mint a férfiak, és ugyanannyi mérkőzést játszanak.

London, 2022. július 13.
A német Klara Buhl (j) berúgja csapata első gólját a női labdarúgó Európa-bajnokság második fordulójában, a B csoportban játszott Németország-Spanyolország mérkőzésen Londonban 2022. július 12-én. A találkozót a spanyol válogatott nyerte 2-0-ra, biztosítva ezzel helyét a negyeddöntőben.
MTI/EPA/Neil Hall
A német Klara Buhl (j) berúgja csapata első gólját a női labdarúgó Európa-bajnokság második fordulójában, a spanyolok ellen. MTI/EPA/Neil Hall

A DFB adatai szerint a női labdarúgók átlagfizetése a Bundesligában havi 2600 euró. A férfiak ezzel szemben már a harmadosztálybban is átlagban 6700 eurót keresnek. Ez a magyarázata annak, hogy a női labdarúgók többsége a futball mellett dolgozik, vagy éppenséggel tanul.

Mindennek ellenére a labdarúgás az egyik legkedveltebb sportág Németországban a lányok, illetve a nők körében.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×