eur:
411.12
usd:
392.19
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
A Chelsea Szuperligához csatlakozása ellen tüntetnek a klub szurkolói a londoni Stamford Bridge Stadion előtt 2021. április 20-án, mielőtt megkezdődik a csapat és a Brighton mérkőzése az angol első osztályú labdarúgó-bajnokságban. Április 19-én az európai labdarúgás tizenkét élklubja bejelentette a a labdarúgó Szuperliga létrehozását, ezt pedig a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) és az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) élesen ellenzi.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Gyorsan kifulladt a futballháború

A labdarúgó Európai Szuperliga (ESL) létrehozása után szinte azonnal megszűnhet, miután az alapítók nagy része a közvélemény és a sportág szereplőinek felháborodása után visszalép a kezdeményezéstől.

Széteshet a szuperligát tervező klubok összefogása, miután az alapító tagok jelentős része jelezte, hogy kilép. Kedden mind a hat angol egyesület visszavonulót fújt, majd szerdán az Atlético Madrid, aztán az Inter is csatlakozott a kilépőkhöz. Nem sokkal később az AC Milan is bejelentette, hogy bár jó sorozatnak tartja a Szuperligát, a tiltakozó drukkerek véleményét tiszteletben tartja.

A klubvezetőkben közös, hogy elnézést kérnek a szurkolóiktól, akik napok óta hevesen ellenezték a Szuperliga létrehozását. A legutóbbi angol bajnok Liverpool amerikai tulajdonosa, John W Henry egy videóüzenetben kért elnézést a szurkolóktól, a szakmai stábtól és a játékosoktól is.

„Bocsánatot kérek Jürgen Klopptól, a játékosoktól és mindenkitől, aki keményen dolgozik azért, hogy szurkolóink büszkék legyenek a Liverpoolra.

Nekik semmilyen felelősségük nincs ebben a döntésben. Az egyedüli hibás én vagyok. ”

A sorozatos kilépések után már csak a Szuperliga terveit leginkább képviselő Florentino Perez, a Real Madrid és Andrea Agnelli, a Juventus elnöke tartott ki makacsul az elképzelések mellett. A torinói sportvezető kedden még azt mondta az olasz La Repubblica nevű napilapnak, hogy vérszerződést kötöttek, mennek tovább, mert ennek a projektnek továbbra is megvan minden esélye arra, hogy sikeres legyen. Az angol klubok kilépése után a Reutersnak azonban már azt mondta, bár továbbra is meg van győződve a projekt helyességéről, az így nem folytatódhat. Egyre több fórumon már a spanyol és az olasz klubvezető lemondását követelik. Egyelőre ezt csak egy angol csapat vezetője tette meg: a Manchester United ügyvezető alelnöke, Ed Woodward közölte, hogy távozik posztjáról.

Nemcsak a szurkolók tiltakozása volt hangos és egységes, a topklubok játékosai is nyíltan bírálták vezetőik döntéseit. Jordan Henderson, a Liverpool csapatkapitánya a Twitteren azt írta: „Nem tetszik és nem is szeretnénk, hogy ez a sorozat létrejöjjön, ez a kollektív álláspontunk. A klubunk és a szurkolók iránti elköteleződésünk megkérdőjelezhetetlen.”

A közvélemény és a sajtó csak találgat, hogy a háttérben mi okozhatta a topklubok hirtelen megfutamodását. Az Index a barcelonai El Mundo Deportivóra hivatkozva arról írt, hogy a hat angol klub nem az UEFA fenyegetései és a közvélemény felháborodása miatt lépett ki az Európai Szuperligából, hanem azért mert Alexander Ceferin, az UEFA elnöke sok pénzt kínált a hat szakadár klubnak a visszalépés fejében, a Szuperliga létrejötte ugyanis anyagilag ellehetetlenítette volna a Bajnok Ligáját és az Európa-ligát.

Egyelőre a Barcelona nem adott ki hivatalos közleményt az ügyben. A csapatkapitány, Gerard Piqué, a Twitteren azt írta: „a futball a szurkolóké”. Ezzel egyetértett Ronald Koeman vezetőedző is, de hozzátette, hogy

az UEFA nem törődik a játékosokkal, csak a pénz a fontos.

A 12 csapatos Európai Szuperliga létrehozását vasárnapról hétfőre virradóra jelentették be, az alapítók között angol, olasz és spanyol klubok voltak, ugyanakkor a tervet magas rangú politikai, sportszakmai körökben, a nemzetközi és az európai szövetség részéről, továbbá a szurkolók irányából is heves kritikák fogadták.

Dénes Ferenc sportközgazdász az InfoRádiónak azt mondta, hosszú távon így is elkerülhetetlen, hogy regionális bajnokságok jöjjenek létre. A szuperliga eszménye él és egyre közelebb, hogy valósággá váljon – tette hozzá.

Mint fogalmazott, a dilemma arról szól, hogy félig állami, félig üzleti modellben megy tovább az európai sport, vagy tisztán profitorientált vállalkozásként.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, ezúttal a Gazprombankot és további 50 kisebb-nagyobb orosz pénzintézetet célozva meg. A lépés célja, hogy tovább korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, és megnehezítse az ukrajnai háború finanszírozását. Az intézkedések a Biden-adminisztráció utolsó hónapjában történnek, és jelentős hatással lehetnek az orosz költségvetésre, de a magyar gazdaság szempontjából is izgalmas a helyzet, mivel Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter földgázt kap Oroszországtól, amelyet az a Gazprom szállít, akinek a szankció alá kerülő Gazprombank kezeli a pénzügyeit. Magyarország külügyminisztériuma már vizsgálja az orosz bankkal szembeni amerikai szankciók esetleges hatását, az amerikai pénzügyminisztérium azonban figyelmeztetett: aki a szankcionált bankokkal levelező kapcsolatot tart fenn, az "jelentős szankciós kockázattal" szembesülhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 15:15
×
×
×
×