Infostart.hu
eur:
386.01
usd:
332.52
bux:
0
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Nyitókép: Pixabay

Elnézést kért a Szuperliga indítását támogató pénzintézet

A szurkolók, politikusok és a futballszakma széleskörű elutasítása miatt rövid idő alatt "készenléti állapotba" visszasorolt projektet a JPMorgan 3,5 milliárd euróval támogatta.

Ebből az összegből szándékozták finanszírozni az alapító klubok infrastrukturális fejlesztéseit, valamint a helyreállást a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásaiból.

"Egyértelműen tévesen ítéltük meg a nagyközönség álláspontját és azt, hogyan hatott volna ez a jövőre nézve. Tanultunk az esetből" - közölte pénteken a bank egyik képviselője.

A húszcsapatosra tervezett Európai Szuperliga létrehozását vasárnapról hétfőre virradóra jelentették be, az alapítók között hat angol, valamint három-három olasz és spanyol klub volt, ugyanakkor a tervet a legfelsőbb politikai, valamint sportszakmai körökben, a nemzetközi (FIFA) és az európai szövetség részéről is széles körű ellenérzés fogadta. Szurkolói csoportok szintén éles kritikákat fogalmaztak meg a tervezett sorozattal szemben.

Ezek hatására elsőként kedden este a Manchester City jelentette be hivatalosan, hogy visszalép a szerepléstől, majd szerda hajnalban a Chelsea, aztán az Arsenal, a Liverpool, a Manchester United és a Tottenham Hotspur is kihátrált a kezdeményezésből. Szerda délutánra az Atlético Madrid, az Internazionale és az AC Milan lépett vissza, a Juventus pedig ekkor már az ESL megvalósítását bizonytalannak értékelte. Az alapítóklubok közül így csak az FC Barcelona és a Real Madrid nem változtatott hivatalosan az álláspontján a Szuperligát illetően, amelynek a tervek szerint 15 állandó, illetve öt további résztvevője lett volna.

Címlapról ajánljuk

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
Nem kérnek Brüsszel védelmi hiteléből - inkább saját zsebből fegyverkezne a lengyel elnök

Nem kérnek Brüsszel védelmi hiteléből - inkább saját zsebből fegyverkezne a lengyel elnök

Lengyelország jobban tenné, ha visszamondaná a gigantikus fegyverkezési támogatást – állítja Karol Nawrocki köztársasági elnök, aki szerint az EU-s hiteleszközzel politikai kötelezettségek is járnának, ezért inkább a hozzá hű jegybank profitjából kellene finanszírozni a lengyel fegyverkezést. A kormányt vezető Donald Tusk már előkészítette a 44 milliárd eurós tervet, és értetlenül áll Nawrocki narratívája előtt, mivel elmondása szerint az összeg 80 százalékát kifejezetten lengyel beszállítóknál költenék el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×