eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Bíró Attila, a magyar válogatott szövetségi kapitánya magyaráz a játékosoknak a barcelonai vízilabda Európa-bajnokság női tornájának csoportkörében Törökország ellen játszott mérkőzésen 2018. július 15-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

A magyar póló javára változhatnak a vízilabda szabályai

Pénteken Görögország ellen már az új szabályok szerint játszik majd a magyar női vízilabda-válogatott az Európa Kupa hatos döntőjében. Bíró Attila szövetségi kapitány szerint a nézők gyorsabb játékot láthatnak majd.

Múlt szerda óta tart a magyar női vízilabda-válogatott felkészülése az Európa Kupa hatos döntőjére, ami a szövetségi kapitány szerint ritka nagy lehetőség akkor, amikor a klubok folyamatosan játsszák a bajnokikat és a nemzetközi kupameccseket.

"Mivel már előre tudtunk az Európa Kupa-részvételről, a bajnoki program is úgy lett kialakítva, hogy legalább egy hetet tudjak dolgozni a válogatottal" - mondta Bíró Attila, a csapat edzője, hozzátéve, az eddigi Világliga-mérkőzések előtt jó, ha egy-másfél napjuk volt a közös gyakorlásra.

A most megadatott, kicsivel több időt erőnléti felkészítésre, videózásra és taktikai edzésre használták fel a játékosok.

Új szabályok

Új keretekkel találkozhat néző és játékos is már pénteken, a görögök elleni nyitányon.

  • a támadóidő újraindulása esetén 30 helyett már csak 20 másodperc a támadóidő
  • rövidülnek a mérkőzések, mivel a negyedenkénti egy helyett mérkőzésenkénti két időkérésre lesz lehetőség
  • a nagyszünet az eddigi öt helyett csak három percig tart
  • ha a kapu felé úszó támadót a kaputól hat méteren belül hátulról szabálytalanul akadályozzák a lövésben, büntető jön

"Megvan az a technikai és a taktikai képzettségünk, hogy egy-egy játékos ki tudja használni az új szabályok adta lehetőségeket, gondolok itt a szögletből lőtt gólra, a hat méteren kívüli szabaddobásgólra, illetve a játékidő végén a támadáshoz felúszó kapusra" - értékelte a lehetőségeket Bíró Attila, aki reménykedik benne, hogy gyorsabb lesz a játék, noha, mint mondta, ebben a több hiba lehetősége is benne van.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Dani Rodrik figyelmezteti az Egyesült Államokat: nem érdemes egy távolodó célt üldözni

Dani Rodrik figyelmezteti az Egyesült Államokat: nem érdemes egy távolodó célt üldözni

Számos ország közelmúltbeli esete azt mutatja, hogy a feldolgozóipari foglalkoztatás növelése ahhoz hasonló, mint amikor egy gyorsan távolodó célpontot üldöznénk. Az automatizálás és a képzettséget igénylő technológiák jelentősen valószínűtlenné tették, hogy a feldolgozóipar olyan munkaerő-felszívó hatással bírjon, mint amilyennel egykor rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy a jövő „jó munkahelyeit” a szolgáltatóiparban kell megteremteni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×