Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 24. szombat Timót

A britek szerint inkább megérte a ráfordítást az olimpia

A britek többsége szerint érdemes volt elkölteni több mint 9 milliárd fontot a londoni olimpiára.

A vasárnap befejeződő ötkarikás játékok teljes költségvetése 9,3 milliárd font (3300 milliárd forint) volt. Az összeg zömét államháztartási forrásokból, az állami lottójáték bevételeiből, valamint a Londonban élők városi adóiból fedezték.

A The Guardian - a legnagyobb baloldali brit napilap - megbízásából elvégzett, szombaton ismertetett országos felmérés szerint a britek 55 százaléka gondolja úgy, hogy bőségesen megérte ez a ráfordítás, már csak azért is, mert Nagy-Britannia 104 éve - vagyis az 1908-as londoni olimpia óta - nem ért el olyan jó olimpiai eredményeket, mint az idén.

A kiadásokat nem sokalló többség egyetértett azzal a megállapítással is, hogy a Team GB kiemelkedő eredményei jókedvre hangolják a recesszió szorításában élő országot.

A felmérésbe bevontak 35 százaléka mindazonáltal úgy vélekedett, hogy a londoni olimpia csak "költséges figyelemelterelés volt" a súlyos gazdasági problémákról.

A felmérést készítő ICM közvélemény-kutató cég az etnikai kisebbségekhez tartozó brit olimpikonok kiemelkedően sikeres londoni szereplésével kapcsolatban vizsgálta azt a kérdést is, hogy a britek miként vélekednek a multikulturális társadalomról.

A megkérdezettek 68 százaléka - vagyis több mint kétharmada - egyetértetett azzal, hogy a modern Nagy-Britanniát erősebbé teszi az országban egymás mellett élő kultúrák sokfélesége. Az országos átlagon belül a multikulturális társadalom támogatottsága Londonban a legmagasabb - 79 százalékos -, a fiatal, 18-24 éves felnőtt britek pedig még elfogadóbbak ebben a kérdésben: e korosztály 81 százaléka mondta magát a multikulturalizmus hívének.

Ennek valamelyest ellentmond ugyanakkor a bevándorlókkal kapcsolatos vegyesebb közvélekedés. Országosan a válaszadók kis többsége - 53 százalékuk 47 százalék ellenében - azzal a megállapítással értett egyet, hogy a bevándorlók zöme nem fejt ki semmilyen pozitív hatást Nagy-Britanniára, és az olimpiai győzelmeket elérő, etnikai kisebbségekhez tartozó versenyzők inkább csak kivételnek számítanak ebből a szempontból.

London azonban e kérdésben is kirívóan eltér az országos átlagtól: a londoniak 62 százaléka nem értett egyet a felmérés azon választható kitételével, hogy a bevándorlásból Nagy-Britanniának semmilyen haszna nem származik.

Anthony Heath professzor, az Oxfordi Egyetem tudósa, aki a multikulturális társadalom jelenségeit kutatja, a The Guardiannek kifejtette: a felmérés eredményei összességében azt mutatják, hogy a bevándorlással kapcsolatos aggályok ellenére figyelemreméltó a multikulturális társadalom támogatottsága a britek körében, és ez azt is jelzi, hogy a brit társadalom "fejlettebb szinten áll, mint ahogy azt a politikusok feltételezik".

Heath professzor szerint az EU-bővítés utáni új bevándorlási hullámot fogadó ellenérzés tökéletesen összeegyeztethető azzal a büszkeséggel, amelyet a britek a társadalomban régóta gyökeret vert fekete és ázsiai közösségek vívmányai iránt éreznek.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Kaposváron: nagy nemzeti összefogásra lesz szükség, hogy Magyaroszágot kívül tartsuk a háborún

Orbán Viktor Kaposváron: nagy nemzeti összefogásra lesz szükség, hogy Magyaroszágot kívül tartsuk a háborún

Kaposváron tartottak újabb háborúellenes gyűlést, Orbán Viktor miniszterelnök és Lázár János építési és közlekedési miniszter volt a két főszereplő. Mindenki szorozza meg a gázszámláját hárommal, ez lenne, ha nem lenne rezsicsökkentés – mondta Orbán Viktor, aki szerint „ha Magyarországra egy brüsszelita kormány jön, akkor a gyerekeinket egyszer csak el fogják vinni a háborúba, és ott fognak állni fegyverben Ukrajnában.”
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Irán háttérbe szorulása lehet a kulcs Szíria és az EU új szövetségéhez

Irán háttérbe szorulása lehet a kulcs Szíria és az EU új szövetségéhez

Szíria 2025 szeptemberében – mintegy 14 év után először – újra megkezdte nyersolaj-szállításait, amikor 600 000 hordónyi nehéz kőolajat adott el a B Serve Energy kereskedelmi cégnek. A kitermelés a 2011-ben kirobbant polgárháború nyomán omlott össze, ám Bassár el-Aszad rendszerének 2024 decemberi bukását követően újfent lehetővé vált a külföldi cégek bevonása az olaj-, gáz- és villamosenergia-ipar helyreállításába. A szíriai olajszállítások újraindítása fontos lépés lehet az ország gazdasági talpra állásában, ám a térségre és Európára gyakorolt hatása inkább közvetett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×