Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 27. szombat László
New residential house construction site. Industry and investment in Europe, house development
Nyitókép: Konoplytska, Getty Images

Balogh László: csúcsokat döntöget az ingatlanpiac bizonyos területeken

Bizonyos értelemben csökkent az aktivitás, más szegmensekben viszont több éves rekordok dőltek meg.

Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője az InfoRádióban elmondta, általában az év első heteiben kirajzolódó képről lehet következtetni az egész éves lakáspiaci hangulatra, és ez 2026 elején nagyon felemás volt. A vizsgált időszakban, január 1-je és 19-e között keresleti és kínálati oldalon is elmaradt az aktivitás a 2025-ös év azonos időszakától. Részleteiben vizsgálva ugyanakkor bizonyos szegmensekben kifejezetten élénkülés látszik, több éves rekordok is megdőltek.

A korábbi évektől eltérően, amikor már december 27-e, 28-a körül elkezdett éledezni a kereslet, idén az év gyakorlatilag csak január 5-e után indult az ingatlanpiacon, ami nagyrészt a kéthetes karácsonyi leállásnak köszönhető. Ekkor viszont mind az újépítésű lakások iránti kereslet, mind pedig a tulajdonosok által feladott hirdetések száma és a friss kínálat bővülése is meghaladta már a 2025-ös év azonos időszakát.

A keresletélénkülés az újlakáspiacon három-, a kínálat bővülése pedig ötéves rekordot döntött a lakáspiac kínálati oldalán. Mindkettő azt a képet erősíti, hogy a vevők „ki vannak éhezve” a jó minőségű, újépítésű lakásokra, főleg Budapesten – emelte ki a vezető elemző.

Főleg azokra az ingatlanok kelendőek, amelyek megfizethetőbb áron lesznek elérhetőek a korábban tapasztaltaknál

– hangsúlyozta Balogh László.

Az eladói oldalon az látható, hogy sokan tudatosan azért dobták piacra ingatlanukat 2026-ban, hogy az eladásból befolyó összeget felhasználva tovább tudjanak költözni. Itt különbség látható a tulajdonosok aktivitása és az ingatlanközvetítők által feladott hirdetések volumene között. Kiemelte, ennek részben az az oka, hogy az ingatlanközvetítők 2025-ben már szinte mindent eladtak, ami a portfóliójukban volt. Így ők az év indulását követően tudják „felcsipegetni a piacról” azokat az ingatlanokat, amelyeket majd személyesen képviselnek.

A keresleti oldalon miközben az újépítésű lakások iránti igény élénkült, meghaladva a 2024-es, 2025-ös szintet, addig a használt lakások iránti érdeklődések száma 20 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától. Balogh László hangsúlyozta, hogy 2025 eleje már eleve aktív volt, akkor már „javában rohamozták” az ingatlanpiac keresleti oldalát az államkötvényekből kiszálló, a lakáspiacra visszatérő befektetők.

Január 5-e után az ingatlantulajdonosok hirdetésfeladása az eladó lakások és házak tekintetében kiemelkedő volt Budapesten, ahol 25 százalék körüli mértékben nőtt a kínálat. Csongrád-Csanád vármegyében 39 százalékos volt a növekedés, de Győr-Moson-Sopron és Jász-Nagykun-Szolnok is számottevő emelkedést tudhat magáénak. A Dunántúlon voltak olyan vármegyék, ahol jelentős elmaradás mutatkozott az előző év azonos időszakához képest. Ezek közé tartozik Somogy és Veszprém vármegye is, de Hajdú-Biharban is 10 százalékkal kevesebb ingatlant hirdettek meg eladásra, mint 2025 elején – tette hozzá Balogh László.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Hegedűs Zsolt szerint a hőség nem egyszerű kellemetlenség, hanem komoly egészségi kockázatot jelent és különösen veszélyeztetettek az idősek, a várandósok, a kisgyermekek, a krónikus betegek, a szív- és érrendszeri betegségben érintettek, valamint azok, akik rosszul viselik a nagy meleget.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Ha ma Budapesten tönkremegy egy pad vagy kátyús lesz egy út, a városlakó gyakran nem tudja, kihez kell fordulnia. A probléma ott kezdődik, hogy ezt sok esetben még maguk az üzemeltetők sem tudják egyértelműen megmondani. A fővárosban ugyanis kétszintű önkormányzati rendszer működik, amelyben a fővárosi és kerületi feladatok határai sok esetben elmosódnak. Fenntartói szürke zónák, torz felelősségi viszonyok és átfedő hatáskörök nehezítik az üzemeltetést, az átfogó fejlesztéseket pedig a széttagolt döntéshozatali rendszer lassítja. A végeredmény egy olyan intézményi struktúra, amely sokszor még a szereplők számára sem egyértelmű, és egyre nehezebben teszi kormányozhatóvá Budapestet. A Budapest előtt álló rendszerszintű intézményi, gazdasági, infrastrukturális és ingatlanfejlesztési kihívásokat, valamint a lehetséges kitörési pontokat bemutató cikksorozatom ezen cikkében a főváros és a kerületek viszonyát, vagyis a kétszintű önkormányzatiság máig rendezetlen szerkezetét vizsgálom meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×