Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
gyász halottak napja elhunyt temető
Nyitókép: Pixabay

Gyászol a magyar irodalmi élet

Életének nyolcvankilencedik évében kedden elhunyt Buda Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, műfordító, a nemzet művésze - közölte a család.

Tájékoztatásuk szerint Buda Ferenc méltósággal viselt, hosszantartó súlyos betegség után hunyt el szerettei körében.

Buda Ferenc 1936. november 3-án született Debrecenben. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar szakán 1955-ben kezdte tanulmányait, de csak 1968-ban kapott diplomát, mert 1957-ben néhány verse miatt elítélték. Emiatt 1958-tól segédmunkás, 1963-tól képesítés nélküli nevelő volt a Pest megyei Pusztavacson. 1965-től Kecskeméten általános iskolában tanított, 1971-től a Bács-Kiskun Megyei Levéltár munkatársa volt, majd a Forrás szerkesztőségébe került, ahol 1986-tól a lap főmunkatársaként dolgozott. 2002-ben a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjává választották.

Buda Ferencnek számos verseskötete jelent meg, de jelentős volt műfordítói tevékenysége is.

Többek között baskír, finn, kirgiz, lapp, mari, mordvin, török és udmurt fordításai ismeretesek. Varázsének (1973) című kötetében török, mordvin, lapp, finn és mari népköltészeti alkotások olvashatók. Kazah és kirgiz népmesékből válogat A láthatatlan tolvaj (1988) és A szürke héja (1988) című kötete. Ötvenedik születésnapjára barátai és tisztelői megjelentették a Csönd, ének, csönd... című könyvet, amelyben önálló kötetben addig nem közölt írásai és műveinek bibliográfiája is megtalálható.

Munkássága elismeréseként 1973-ban Radnóti Miklós- és József Attila-díjat kapott, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. 1999-ben Déry Tibor-díjat, 2000-ben Balassi Bálint-emlékkardot és Kölcsey-díjat kapott. Gazdag lírai költészetéért, a népköltészet és a modern líra hagyományait ötvöző formai megoldásaiért, műfordítói tevékenységéért

2005-ben tüntették ki a Kossuth-díjjal, 2007-ben Artisjus-díjat kapott. 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, 2012-ben megválasztották a Balassi Bálint-emlékkard kuratóriuma elnökének.

Buda Ferencet 2013-ben a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) tagjává választották. A Nemzet Művésze díjjal 2014-ben tüntették ki, és megkapta a Prima Díjat is, 2015-ben Magyar Örökség Díjas lett. 2021-ben megkapta a Széchenyi-örökség Okmányt, 2022-ben pedig a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×