Infostart.hu
eur:
380.06
usd:
325.17
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója, Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke, Mircea Dinescu költő, díjazott, Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet főigazgatója, Kincses Előd erdélyi magyar jogász, díjaztott, Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke és Kövér László, az Országgyűlés elnöke (b-j) a Petőfi-díj a közép-európai népek szabadságáért kitüntetés átadási ünnepségén a MOL Campusban 2024. november 29-én.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

„Szabadság és önrendelkezés nélkül nincs jövő” – átadták a Petőfi-díjat

Idén Kincses Előd erdélyi magyar jogász és Mircea Dinescu román költő részesült az elismerésben, melyet a közép-európai népek szabadságáért küzdő közéleti személyiségek kaphatnak meg.

Kincses Előd erdélyi magyar jogász és Mircea Dinescu román költő kapta idén a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint a Mol-csoport által közösen alapított Petőfi-díjat. Az elismerésben azok a jeles személyek részesülhetnek, akik az elmúlt évtizedekben kiemelkedően sokat tettek a közép-európai népek szabadságáért. A tizenhatodik alkalommal odaítélt díjat Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója és Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója adták át a díjazottaknak.

A Mol Campusban tartott díjkiosztón Schmidt Mária mondott köszöntőt. „Minden évben megtaláljuk azokat a személyeket, akik a legnagyobb magyar költőről elnevezett díjra érdemesek, és olyan példát állítanak mindannyiunk elé, amelyek jobbá, őszintébbé, tisztességesebbé tesznek minket” – fogalmazott a történész.

Kövér László a díj névadójának verssoraira utalva kiemelte, hogy az erkölcsi halál nemcsak Petőfire és kortársaira, hanem a ma emberére is leselkedik. „A globalizmus korszakában, újabb háborúk árnyékában mi jelentheti korunk nemzedékei számára a Petőfi által említett döghalált, az erkölcsi megsemmisülést?

A mi nemzedékünk számára az erkölcsi halált az jelenti, ha nem teszünk az ellen, hogy az abnormális normálissá váljon, és ha hagyjuk, hogy az abnormalitás legyőzze a normalitást”

– mondta az Országgyűlés elnöke.

Hernádi Zsolt szerint a szabadságot sokan magasztos politikai fogalomként kezelik, mások kihasználják vagy megpróbálják kisajátítani. Úgy vélekedett, hogy a szabadságot az teszi szabaddá, ha a mindennapi életünk részévé válik, ha mindenki a sajátjának érezheti, és ha mindenki hajlandó tenni és küzdeni érte. „Szabadság és önrendelkezés nélkül nincs jövő. Sem régiók, sem nemzetek, sem kisközösségek, sem az egyének számára” – tette hozzá a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója.

Budapest, 2024. november 29.
A Petőfi-díjjal elismert Mircea Dinescu román költő (b) és Kincses Előd erdélyi magyar jogász (j) az átadási ünnepségen a MOL Campusban 2024. november 29-én.
MTI/Hegedüs Róbert
A Petőfi-díjjal elismert Mircea Dinescu román költő és Kincses Előd erdélyi magyar jogász az átadási ünnepségen a MOL Campusban 2024. november 29-én. Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

A Petőfi-díj egyik idei kitüntetettje, Kincses Előd 1989-ben, a romániai forradalmat megelőző események előtt jogászként vállalta el a rendszer ellenségének titulált Tőkés László lelkész kilakoltatási perét, majd ő volt az is, aki 1990-ben a fekete márciusként hírhedtté vált marosvásárhelyi pogrom idején igyekezett békés mederben tartani az eseményeket. Kincses Előd a díj átvételét követően felidézte, hogy annak idején egy olyan fogadást kötött feleségével, ami örökre emlékezetes marad számára. „A feleségem azt mondta 1989-ben, fogadjunk, hogy nem éri meg a karácsonyt Nicolae Ceausescu. Én erre azt mondtam, kizártnak tartom, biztos Ceausescu hatalma, nem fog megbukni.

Fogadtunk, és olyan boldogan még életemben nem fizettem meg a veszteséget”

– emlékezett vissza a fogadásra a jogász.

A másik díjazott Mircea Dinescu költő, akivel 1989 márciusában a francia Liberation közölt egy olyan interjút, amit diplomáciai postával csempésztek nyugatra, és amelyben nyíltan bírálta Nicolae Ceausescu rendszerét. Az őrizetből szabadulva 1989 decemberében a bukaresti tüntetők élére állt, és a televízió élő adásában ő jelentette be Nicolae Ceausescu menekülését és a romániai forradalom győzelmét.

(A nyitóképen: Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója, Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke, Mircea Dinescu költő, díjazott, Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet főigazgatója, Kincses Előd erdélyi magyar jogász, díjaztott, Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke és Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Petőfi-díj a közép-európai népek szabadságáért kitüntetés átadási ünnepségén a Mol Campusban 2024. november 29-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Az Irán elleni katonai támadás nemcsak a Közel-Keletet rázta meg. Washingtonban sokan törésvonalakat vélnek felfedezni a kormányzaton belül. Donald Trump és alelnöke, JD Vance külön helyszínről követte az eseményeket, ami sokak szerint politikai különbségeket is jelezhet. Eközben Pete Hegseth hadügyminiszter szerint „nem rezsimváltó” háború folyik, miközben Donald Trump többször is egyértelműen kijelentette: rezsimváltást akar, és fel is szólította Irán népét, hogy „vegyék kezükbe saját sorsukat” a bombázások végeztével.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Rommá lőtte a perzsa flottát Washington, elzárta a Hormuzi-szorost Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Rommá lőtte a perzsa flottát Washington, elzárta a Hormuzi-szorost Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Éjjel támadást indított Izrael ellen a libanoni Hezbollah, az izraeli haderő elsöprő ellencsapással válaszolt, Bejrútot is lebombázták - Jeruzsálem most szárazföldi inváziót mérlegel. Reggel Ali Laridzsáni iráni vezető bejelentette: Teherán nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal. Az USA veszteségeket szenvedett a háborúban: három amerikai katona meghalt, ma reggel baráti tűz miatt lezuhant három amerikai vadászgép Kuvait területén. Közben Izrael és az öbölmenti olajállamok nagyvárosai intenzív támadás alatt állnak, a szövetségesek pedig Teherán térségét bombázzák. Irán megtámadta az EU-tagállam Cipruson található brit katonai bázist is, immáron 13 ország területére terjednek ki a harcok. Teherán a nap folyamán bejelentette: az ellenséges légierő lebombázta a natanzi atomkomplexumot, estére pedig a Hormuzi-szorost is lezárták. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×