Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.66
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay.com

Zenei bejelentés Pannonhalmáról

Három 18. századi, felújított orgona szólal meg egy koncerten a Pannonhalmi Főapátság könyvtárában május 18-án, szombaton, az Orgonák éjszakáján.

A tájékoztatás szerint először mutatkozik be a közönség előtt a főapátság két felújított barokk orgonája.

Az egyik az 1710-es évekből származó Zorkovsky-orgona, amely pár hete érkezett vissza a felújítás után a monostor falai közé. A néhány évtizeddel fiatalabb, 1770-es évekbeli Corte-orgonát pedig április 29-én szállítják vissza Pannonhalmára.

A két hangszer mellett a 2022-ben felújított, szintén a 18. századból származó Podkonicky-orgona is megszólal a koncerten.

A több száz éves hangszerek hangzásuk miatt is különlegesek, mindhármat úgy rekonstruálták, ahogy egykori építőjük megálmodta, vagyis a korabeli, barokk hangzásvilágot keltik életre.

A közlemény idézi Dejcsics Konrádot, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatóját, aki szerint kuriózum, hogy a 18. századból származó három barokk orgona egy helyen megtalálható.

A kulturális igazgató páratlannak nevezte, hogy a három hangszer az eredetihez nagyon hasonló állapotban megszólaltatható és koncertképes.

Az Orgonák éjszakáján Homolya Dávid orgonaművész és nemzetközi orgonaszakértő, valamint Vadász Attila orgonaművész kezei alatt kelnek életre a hangszerek - mondta.

A hangversenyen ritkán játszott 17. századi művek hangoznak el, amelyek közt az orgonaművészek egy kortárs darabot is elrejtettek.

Homolya Dávid szerint a Zorkovsky-orgona olyan különleges orgonalelet, ami ritka ezen a területen, és a mai Magyarországon található legöregebb orgonák egyike.

Hozzátette: az eggyel fiatalabb, 1750-es évek környékéről származó Podkonicky-orgona is ritka szép korú hangszer Magyarországon, és mindkét hangszer a Felvidékről származik.

Elmondta, hogy a fennmaradt, hasonló korú magyarországi hangszerek java része vagy felvidéki, vagy erdélyi építésű. Buda visszafoglalása vagy a Rákóczi-szabadságharc után csak több évtizeddel éledhetett újra az orgonaépítés a korábbi hódoltsági területeken.

Pannonhalmához a Felvidék közelebb van, mint Erdély, ezért is kerülhetett onnan - egyelőre ismeretlen úton - a két hangszer a főapátság gyűjteményébe.

A 18. század második feléből már nagyobb számban találni orgonákat a mai Magyarország területén, azok közé tartozik a harmadik megszólaló hangszer, a Corte-orgona - jegyezte meg az orgonaszakértő.

Homolya Dávid szerint bár mindhárom hangszer kisméretű, mind hangszertörténetileg, mind zeneileg kiemelt értékűek, megidézik, visszahozzák a 200-300 évvel ezelőtti hangzásideált, és egy semmihez sem hasonlítható többletet tudnak adni történelmi hitelességükkel.

A koncert 19 órakor kezdődik.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×