Mi lesz az ára az uniós pénzek megszerzésének? Gálik Zoltán, Inforádió, Aréna

Az Aréna támogatója a ONE Magyarország.

Hogyan alakulhat a Tisza párt győzelme után Magyarország és az EU viszonya? Markáns változás jöhet Magyarország és az EU viszonyában?
Az hogy a most kormányt alakító Tisza párt az EP legnagyobb és legjelentősebb politikai befolyással bíró néppárti frakciójához tartozik - szintén amolyan összekötő kapocs és kapcsolat lehet?
Jelenleg milyen a megítélése a Tisza pártnak az EP-ben, egyáltalán milyen a helye a néppárti frakción belül a 7 mandátummal rendelkező pártnak?
Hol és min romlott el a viszony - egyfelől a Fidesz és az Európai Néppárt között, másfelől az Orbán-kormány és Brüsszel között?
Milyen témákkal, területekkel kapcsolatban fogalmazott meg leginkább kritikát, bírálatot az EB az Orbán-kormánnyal szemben és mi vezetett uniós források felfüggesztéséhez, visszatartásához?
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos magyar álláspont, a folyamatos feszültség, sőt szinte harcias szembenállás Ukrajnával mennyiben mélyítette a konfliktust a magyar kormány és Brüsszel között?
A Tisza párt elnöke többször jelezte, hogy miniszterelnöki beiktatása után első útja Varsóba vezet, majd Bécs és Brüsszel következik. Mi olvasható ki ebből a sorrendből?
Magas szintű brüsszeli delegáció érkezik Budapestre az uniós forrásokról tárgyalni. Milyen nagyságrendű pénzről van szó és mik az esélyek, hogy Magyarország hozzá is juthat ezekhez a pénzekhez?
Az EB szóvivője azt hangsúlyozta: 27 feltételt, úgynevezett szupermérföldkövet kell teljesíteni ahhoz, hogy hozzáférhetőek legyenek ezek a források. Mik a legfontosabbak és vannak-e olyanok, amiket netán az Orbán kormány már teljesített?
Európai Ügyészség kérdése szintén hangsúlyos lehet?
Hogyan működik maga az Európai Ügyészség? Milyen hatáskörrel rendelkezik? Hogyan zajlanak egyáltalán a vizsgálatok?
Milyen esélyei lehetnek a V4-nek, lehet-e egyáltalán ismét V4? (Hiszen ez az elmúlt években inkább csak V3 volt - Magyarországgal, Szlovákiával és Csehországgal - Lengyelország nélkül)
Formálódik az EU következő időszakra (2028-2034 közötti időszakra) vonatkozó költségvetése. A tervezet szerint a költségvetési nagyságrend 2 ezer milliárd euro - de vélhetően nagy vitákra kell készülni, mivel lesznek szerkezeti és forrás-elosztási változások. Mit lehet erről tudni eddig?
Lehetnek olyan tervek, amelyek kifejezetten a közép-kelet-európai országokat érinthetik hátrányosan?
Delegált keret szólna Ukrajnának - az EU 24 tagországa egy közös hitellel biztosítana 90 milliárd eurót Ukrajna számára. Mit jelentene ez a közös hitelfelvétel vagy hitelvállalás - amiből 3 ország (Csehország, Szlovákia és Magyarország - ha úgy tetszik a visegrádi hármak) - kimaradnak?

Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense az InfoRádió Aréna című műsorában 2026.04.16-án. A műsorvezető Kocsonya Zoltán. Podcast.