Az orosz diplomácia vezetője szerint az európai elitek részéről elhangzott beszédekben a legnépszerűbb témává vált egy Oroszországgal megvívandó esetleges háborúra való felkészülés.

„Hangsúlyozom, hogy nekünk semmi érdekünk nincs ilyesmivel foglalkozni, de ha Európa, amely nap mint nap az Oroszország elleni háborúra való felkészülésről beszél, megtámadja az Oroszországi Föderációt, az már egészen másfajta háború, és nagyon rövid lesz” – mondta Lavrov, Vlagyimir Putyin orosz elnöknek egy korábbi, hasonló tartalmú nyilatkozatára hivatkozva.

Kifogásolta, hogy az európaiak nyíltan arról beszélnek, hogy katonai erőket kívánnak vezényelni Ukrajna területére, hogy ott hatalmon tartsák „a nyíltan náci és oroszgyűlölő rezsimet”. A miniszter szerint Moszkva következetesen halad a „különleges hadművelet" céljainak elérése, vagyis a konfliktus kiváltó okainak felszámolása felé. Ez, mint mondta, nemcsak a válság rendezését fogja elősegíteni, hanem az egész eurázsiai kontinens helyzetének javítását is.

Emlékeztetett arra, hogy a háborúzó felek többször is kísérletet tettek a kapcsolatfelvételre a megoldás keresése érdekében, és ezeket nem Oroszország hibájából szakították meg. Kifejezte Moszkva készségét a diplomáciai rendezésre, a többi között az Egyesült Államok által ismét felvetett háromoldalú formátumban is, azonban, mint mondta, az orosz fél nem áltatja magát ezzel kapcsolatban.

Méltatta az orosz-amerikai kapcsolatokban Donald Trump elnöknek a Fehér Házba való visszatérése nyomán megmutatkozó pozitív jeleket, a megkezdődött párbeszédet pedig hasznosnak nevezte, még akkor is, ha az álláspontok jelentősen eltérnek egymástól, és az eszmecsere nem hozott lényegi változást. Lavrov szerint az amerikai fél kifejezte, hogy megérti az ukrajnai konfliktus kiváltó okait.

Hangsúlyozta, hogy a teljes értékű párbeszédhez teljes mértékben normalizálni kell a kapcsolatokat, beleértve a szankciók feloldását is, egyebek mellett azokat is, amelyeket az Egyesült Államok jelenlegi vezetése vezet be.

„Korábban Trump elnök azt mondta, hogy ez Biden háborúja, ha én lettem volna az elnök, senki sem kezdte volna el. Most már ez a jelenlegi kormányzat háborúja is” – fogalmazott a külügyminiszter.

Lavrov egyetértett azzal a megállapítással, hogy megérett a helyzet a hadászati stabilitásról szóló párbeszéd felújítására. Azzal az amerikai igénnyel kapcsolatban azonban, hogy az erre vonatkozó kérdéseket a kínai fél részvételével tárgyalják meg, kijelentette, hogy ez Peking ügye.

Úgy vélekedett, hogy amíg a Nyugat „túlreprezentált" az ENSZ Biztonsági Tanácsában, addig Ázsia, Afrika és Latin-Amerika fejlődő országainak képviselete a testületben nem elégséges. Megismételte, hogy Moszkva támogatja India és Brazília állandó BT-tagsági jelöltségét, hozzátéve, hogy egyidejűleg az afrikaiak képviseletének kérdését is meg kell oldani.

Egyéb témákról szólva kijelentette, hogy Moszkva a Nyugat részéről „különösen erőteljes" beavatkozási kísérleteket észlel a hét végén esedékes orosz parlementi választásokba, elsősorban külföldről, az orosz emigráns csoportok bevonásával, de „Oroszországon belül is előfordulnak ilyen kísérletek".

Leszögezte, hogy Oroszország nem szeretné „finanszírozni" Örményország európai integrációját azokkal a preferenciákkal, amelyeket a dél-kaukázusi köztársaság az Eurázsiai Gazdasági Unióban való tagságának köszönhetően élvez.

„Nem látom, hogyan kerülhetne be Örményország az Európai Unióba, ahová már több évtizede sorban áll például Törökország vagy Szerbia" – hangoztatta Lavrov, aki nem zárta ki, hogy az Európai Unió vezetői „megtévesztik" Jerevánt.