Azt mondta, a PISA-felmérés adatai szerint a legjobb hátterű gyerekek körében van a legnagyobb romlás világszerte. „Ez azt jelenti, hogy már mindannyian egy hajóban vagyunk, ugyanaz a problémája egy hátrányos helyzetű családnak, mint egy nem hátrányos helyzetűnek” – figyelmeztetett a miniszter.

Hozzátette, a felmérés mutatja azt is, hogy a szülők egyre kevesebbet foglalkoznak a gyerekekkel, pedig „a szülők a legfontosabb partner ebben a csatában”. A kora gyermekkori szakasz nagyon fontos,

„ha már nagyon kicsi gyerek kezébe adjuk a kütyüt, annak nagyon káros hatása van”

– figyelmeztetett.

Lannert Judit hangsúlyozta, sokat kell beszélgetni a gyerekkel kicsi kortól, és a szülőknek is „le kell jönni a közösségi médiáról”, hiszen nem minta nélkül használják azt a gyerekek.

Annak kapcsán, hogy a PISA-felmérés szerint a világszerte romló tendenciákon belül Magyarország leszakadóban van a környező országokhoz képest, a miniszter elmondta: ennek oka a közösségi média túlburjánzása és az olvasási szokások megváltozása.

Ráadásul egy olyan túlkontrollált rendszerben, mint a magyar, ezek a problémák felerősödnek. Az autonómia hiánya gyengíti a rendszert – jegyezte meg.

A 2010-ben elkezdődött angol oktatási reform tapasztalati alapján a miniszter rámutatott: álvita, hogy a tényszerű ismeretekre vagy az összefüggésekre kell helyezni a hangsúlyt.

„Kellenek tények ahhoz, hogy tanuljunk, de minél több tényt tuszkolunk bele a tananyagba, annál kevesebb idő van gondolkozni.”

Továbbá az angol tapasztalatok szerint a szövegértés nemcsak alsó tagozaton fontos, később is nagy gondot kell rá fordítani, ám a magyar oktatás problémája, hogy alsó tagozaton befejeződik a szövegértés fejlesztése.

A PISA tapasztalata az is, hogy nincs egységes megoldás, minden országnak magának kell kitalálnia a sajátját – tette hozzá a miniszter.

Lannert Judit a közoktatási rendszer átalakításáról szólva elmondta: a tankerületi központoknak inkább koordináló funkciója lesz. Az új vezetői pályázatokat már kiírták. A tankerületi tanácsokba az önkormányzatok képviselőit is meghívják. A Klebelsberg Központ kontroll szerepe megszűnik és kutató-fejlesztő háttérintézménnyé válik.

„A Klebelsberg nem feltétlenül ilyen állománnyal fogja folytatni”

– jegyezte meg a miniszter.

A tanárok teljesítményértékelési rendszerének átalakításáról a miniszer elmondta: a korábbi rendszer nagyon szorosan összekapcsolta a tanulói és a tanári teljesítményeket, de ez nem volt igazságos. Az értékelés alapjául szolgáló kompetenciaméréseket a diákok egyre kevésbé vették komolyan. A nemzetközi példák szerint az ilyen értékelési rendszerekben a tanárok frusztráltabbak lesznek és a szabályok megkerülésével reagálnak. A teljesítményértékelésnek olyannak kell lennie, amely inkább segít: visszacsatolás a tanárok számára, hogy miként csinálják jobban. Nem a versenyt, hanem a támogatást kell erősíteni, továbbá az értékelést az autonómia jegyében az intézményen belül kell végezni.

A tanárokat, diákokat segítő iskolai személyzet kapcsán a miniszter elmondta: bérük eddig a minimálbérrel együtt mozgott, pedig „nagyon fontos munkát végeznek. A magyar iskola egyik legnagyobb problémája, hogy egy lapos szervezet, pedagógusok vannak meg iskolaigazgató, és pont azok az emberek hiányoznak”, például pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztensek, akik segíteni tudják a tanár munkáját.

Kérdésre válaszolva Lannert Judit elmondta: az oktatási minisztérium új intézmény, de jól áll a megszervezése, van SZMSZ, jó csapat állt fel.

Arra a kérdésre, hogy egy év múlva, a következő tanév elején hol tart az oktatás átalakítás, a miniszter elmondta: átfogó oktatási stratégián dolgoznak, amely új törvényeket is szükségessé tesz majd, és

átalakul a Nemzeti Alaptanterv is.

„Én azt szeretném, ha ebből a folyamatból már nagyon sok látszódna az év végére”, és ezek a változások a következő tanévben lezajlanának - fűzte hozzá Lannert Judit.