A betegút-monitoring egyértelművé tenné, hol és hogyan kell beavatkozni az ellátórendszer működésébe az ésszerűsítés érdekében – mondta Buga László a XXVIII. Országos Járóbeteg-szakellátási Konferencia és XXIII. Országos Járóbeteg-szakdolgozói Konferencia nyitónapján az ellátás hatékonyságának növeléséről szólva.

A fekvőbeteg-ellátást kiváltó járóbeteg-ellátás ösztönzése régóta aktuális, fejlesztésre, ösztönzésre van szükség a területen - tette hozzá.

Az anyagi háttér biztosításán kívül a legfontosabbnak a betegellátás jó szervezését nevezte.

Hangsúlyozta: szükséges a betegút-monitoring kialakítása, amelynek segítségével az orvos végig tudja követni a beteg útját az egészségügyben. Cél, hogy arra épülve egy indikátorrendszert alakítsanak ki, amely segítségével hatékonyabbá tehető a rendszer.

Szólt arról is, hogy a kórházak autonómiája mellett a járóbeteg-szakrendelők autonómiáját is növelni kell annak érdekében, hogy a betegek könnyebben hozzájussanak az ellátáshoz. Fontosnak nevezte a már meglévő szabályoknak megfelelő működést, de

a problémák közé sorolta a munkaidő betartását is. Azt mondta: az állami egészégügyben dolgozók sokszor a magánellátásban töltik az idejüket.

Kőrösi László, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő ellátási főigazgató-helyettese arról beszélt, a rendszert úgy kell átalakítani, hogy a betegutakat a háziorvos szervezze meg.

Fontosnak nevezte, hogy a fekvőbeteg-szakellátásba csak az kerüljön be, akinek erre szüksége van. Ha pedig sürgős ellátásra van szükség, akkor ahhoz gyorsan hozzájusson a beteg. Szorgalmazta annak felmérését, hogy egy-egy régióban mekkora igény mutatkozik az egyes ellátásokra.

Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság egészségügyi ellátórendszerért felelős főigazgató-helyettese a tervezhető ellátásoknál az előjegyzés fontosságát hangsúlyozta, mert ezáltal csökkenne a fekvőbeteg-ellátás és a sürgősségi betegellátó osztályok terhelése. Sokkal több kapacitás és potenciál van még a járóbeteg-szakellátásban, mint amit jelenleg kihasználunk - fogalmazott.

Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos a szifiliszjárványról szólva kiemelte: a veleszületett szifilisz száz százalékban megelőzhető és elkerülhető várandósgondozással, tesztekkel és penicillinnel.

Arról is beszélt: azért lehet Magyarországon két éve szifiliszjárvány, mert az ellátási rendszer óriási egyenlőtlenségekkel terhelt, és arról folyikj a vita, hogy ki adhatja be a penicillint. Tájékoztatása szerint idén, július végéig már száz baba jött világra veleszületett szifilisszel, negyedük életét vesztette, ezzel szemben tavaly egész évben jött világra 92 veleszületett szifiliszes baba. Ebből is látszik, hogy a járvány exponenciálisan felfutó szakaszban van, most már minden héten mintegy ötven új szifiliszes esetet jelentenek be - ismertette.

Róka Tímea, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara járóbeteg-ellátásért felelős alelnöke a jó gyakorlatok átadásának fontosságáról beszélt a konferencia megnyitóján.

Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke elmondta: a szervezet elnöksége állásfoglalásában kiáll azért, hogy a járóbeteg-szakellátás ne váljon "a kórházi ellátás előszobájává". Ehhez szükségesnek tartják a szakrendelők autonómiájának fenntartását, illetve a kisebb intézményi méret miatt a gazdasági társasági működési forma újbóli lehetővé tételét.

A magánfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók humánerőforrás-elszívó hatása miatt egyes szakmákban már az ellátás biztonságát veszélyeztető szakorvoshiány alakult ki, amelynek megoldására célzott programok indítását javasolják.

Az orvosi és a szakdolgozói körben folyamatosan, legalább inflációkövető bérnövekedést sürgetnek a teljesítményhez kötött javadalmazás lehetőségének vizsgálatával, emellett kérik a gazdasági és műszaki területen dolgozók bérének rendezését, és egyszerűbb szerződéses formát a kis ellátóhelyek számára.

A szövetség szerint az előjegyzési idők csökkentésével növekedhet az ellátás biztonsága, várólista-csökkentési programokat javasolnak, valamint támogatják korszerű ellátási formák, mint a telemedicina kiterjesztését. Emellett az EgészségAblak rendszerben való részvétel kötelezettségének eltörlését is felvetették. Jelezték, hogy a működéshez szükség van a fenntartó önkormányzatok támogatására.

Javasolták a jubileumi kötelező szolgálati elismerések okozta terhelés csökkentését, a kúraszerű ellátások finanszírozásának megteremtését, az egynapos sebészeti ellátások bővítését, valamint az egészségfejlesztési irodák helyzetének felülvizsgálatát is.

A háromnapos konferencián egyebek mellett szó lesz az ágazat informatikai fejlesztési lehetőségeiről, a mesterséges intelligencia sebészetben betöltött szerepéről, a szív- és érrendszeri betegségek kezeléséről.

A háromnapos konferencián egyebek mellett szó lesz az ágazat informatikai fejlesztési lehetőségeiről, a mesterséges intelligencia sebészetben betöltött szerepéről, a szív- és érrendszeri betegségek kezeléséről.