Azt vizsgáltuk, hogy az elmúlt évtizedben volt-e érdemi elmozdulás abban a tekintetben, hogy a fosszilis energiahordozókat ki kell váltani, és jellemzően megújuló villamosenergára. Megnéztük, hogy a háztartásoknál ez már látszik-e, és ezért hívtuk segítségül az energia-, illetve a regionális közműhivatal vonatkozó statisztikáját a háztartások energiafelhasználásáról – mondta Perger András, az Energiaklub programvezetője az InfoRádióban.

Nagyon érdekes, hogy milyen ütemű növekményt látunk mind a hűtés, mind a fűtés tekintetében: a villamosenergiára való átállásban a hűtésnél négyszeres, a fűtésnél pedig ötszörös a növekmény. Azért hozzá kell tenni, hogy egy nagyon alacsony bázisértékről következett be ez a növekedés az elmúlt évtizedben – fogalmazott, hozzátéve: összességében természetesen

ez nem azt jelenti, hogy már lassan ott vagyunk, hogy kiválthatjuk a földgázt, és mostantól már árammal fog működni minden, hanem azt jelentik a számok, hogy elindult egy trend az áram irányába.

Nagyjából 2019-2020-tól látható egy igencsak gyors ütemű növekedés, de még ilyen ütemben is még elég messze van, hogy kiválthassuk a földgázt – tette hozzá.

Összességében a háztartások energiafogyasztása nagyjából egyhatodával csökkent.

A kérdésre, hogy miből használunk kevesebbet, a szakértő azt mondta: igazság szerint ez egy örömteli dolog, hogy kevesebb energiát használunk, mert közhely, hogy az a legtisztább energia, amit nem használunk föl. De ha a strukturális összetevőit megnézzük, akkor nem lehetünk annyira elégedettek. Akkor örülhetnénk, hogy ha ez a 15-16 százalékos csökkenés úgy történt volna, hogy jelentős energiahatékonysági, takarékossági programok következtek volna be. De valójában az történt,

jól látszik az adatokon, különösen a földgáz esetében, hogy 2015-től 2021-ig egy jelentős fogyasztásnövekedés következett be. Emögött csak a rezsicsökkentést sejthetjük, igazán mást nem

– fogalmazott, hozzátéve: utána, ahogy emelkedtek az árak, „a rezsicsökkentés meg is szűnt, meg nem is szűnt meg”, tehát tulajdonképpen még mindig van, de a magasabb fogyasztásért már többet kell fizetni. Egy látványos visszaesés következett be, ami azt eredményezte, hogy ma tulajdonképpen fűtésre már kevesebb földgázt használunk, mint 2015-ben, de

• ez részben az árak változásának köszönhető,
• részben pedig annak, hogy enyhébbek voltak az elmúlt telek, így könnyebb volt kicsit megtakarítani,
• és csak kis részben köszönhető annak, hogy a fűtést egyre többen villamos energiával oldják meg.

A kérdésre, hogy még mindig nagy a gázfüggőség, de miként lehetne ezt csökkenteni, a szakember azt mondta: a megkezdett trendek beszédesek és izgalmasak. Az is egy kérdés volt, hogy a villamosenergia-felhasználás növekedése minek köszönhető, hiszen ez a négyszeres növekedés elég látványos. A jó hír az, hogy nem a hűtésnek, vagyis a nyári légkondizásnak köszönhető a lakások megnövelt villamosenergia-felhasználása. Ez csak körülbelül 10 százalékban felelős, és ugyanilyen arányban felelős az, hogy most már kevésbé főzünk földgázzal, vagy PB-gázzal egyre inkább árammal főzünk, ott is bekövetkezett egy jelentős növekedés. Viszont

a fűtés tekintetében a növekmény jelentős részét, 80 százalékát a villamosenergia teszi ki, és ez gyakorlatilag egy váltást jelent, tehát az a folyamat, amit szeretnénk látni, hogy kevesebb földgázt használunk,

kevesebb fosszilist, tehát szenet, földgázt, PB-gázt használunk, és több megújuló alapú áramot használunk. Ez a folyamat már így elindult, ezen az úton tovább kell menni. De ismét hangsúlyozom, hogy attól, hogy lecseréljük a hőelőállító berendezéseinket, és mostantól nem földgázzal, hanem árammal állítjuk el a szükséges hőt, azt nem úsztuk meg, hogy abszolút értékben is csökkentsük a háztartásaink hőigényét, tehát a jó öreg, sokszor hallott szigetelés, nyílászáró-csere is ugyanúgy szükséges ahhoz, hogy környezetbarátabb módon használjuk az energiát. Önmagában az, hogy elektrifikálunk, még nem elégséges – hangsúlyozta Perger András, az Energiaklub programvezetője az InfoRádióban.

A cikk Farkas Dávid interjúja alapján készült.