Mostanra arról van szó, hogy az Európai Unió magát egyre inkább egy geopolitikai önálló szereplőnek gondolja, ebből fakadóan az volt a fő üzenet, hogy az Európai Unió egyszerre akar biztonságosabb, versenyképesebb és ellenállóbb lenni, ez volt a fő üzenete Ursula von der Leyen EB-elnök évértékelő beszédének az InfoRádióban értékelő Zalai Csaba, az NKE Európa-tanulmányok Tanszék mesteroktatója szerint.

„Ez annyiban kapcsolódik a tavalyi beszédhez – amikor az európai függetlenségi pillanatról volt szó –, hogy az még egy víziót vázolt fel, és igazából arról szólt, hogy egy nagyobb stratégiai önállóságot kell elérnünk, az idei beszéd már eléggé konkrét terveket vázolt fel arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet ezt az önállóságot a gyakorlatban megteremteni” – folytatta.

Érdekes és vitatott pontnak nevezte a biztonsági dimenziót fejtegető beszédrészt, ami szerinte nagy visszhangot vált majd ki a tagállamokban;

Európa egy kvázi harmadik pólusként határozza meg magát Kínával és az Egyesült Államokkal szemben,

ennek lába pedig egy Európai Biztonsági Tanács.

„Egy szimbolikus szereplőt is meghívott erre a beszédre, a kanadai miniszterelnököt, Mark Carney-t, aki tavaly maga arról beszélt, hogy a nagyhatalmak versenyében a középhatalmaknak kell összefogni, így Európának, Kanadának, Japánnak, és azoknak az országoknak, amelyek nyilván nem szeretnének ennek a két pólusnak a szolgálatába állni” – fejtette ki Zalai Csaba.

Szerinte

az EU vezetője Kínát most sokkal erősebben kritizálta, mint eddig,

ami visszatükrözi a kereskedelmi kapcsolatok valós elbillenését Kína javára; el is hangzott a kereskedelmi deficit, ami napi egymilliárd eurót jelent az Európai Unió szempontjából.

A kereskedelempolitikán túl egyre inkább Kína egyfajta geopolitikai, gazdaságbiztonsági kérdésként is megjelenik a beszéd szerint, tehát itt már jóval több, mint csak egy kereskedelmi probléma, amit Kína jelent az Európai Unió számára.

Mintha az AI-nak is hadat üzent volna Ursula von der Leyen, legalábbis a fejlődés zabolátlanságának. Erről úgy vélekedett: az elmúlt években a mesterséges intelligencia alapvetően versenyképességi kérdésként jelent meg, de mint a beszédből szintén kiderült, a vezető látja a társadalom e miatti nagy átalakulását, kontroll már csak ezért is szükséges. Szó van e téren a gyermekvédelemről is az online térben.

Az EB elnöke beszédében szót ejtett a magyarországi választási eredményről is, kicsit mintha ünnepelte is volna. Erről Zalai Csaba úgy vélekedett, a magyar választási eredményt önigazolásként használta fel az Európai Bizottság elnöke. „A jogállamisági viták tekintetében a tagállamok egy része nem volt teljesen meggyőzve arról, hogy azok az eszközök, amelyeket a bizottság használt Magyarországgal szemben a hetes cikkely szerinti eljárásból fakadóan, meghozzák-e a várt eredményt, és ezt Ursula von der Leyen a maga igazolására használta, hogy márpedig a jogállamiság terén hozott intézkedések eredményre vezetnek, lám-lám a magyar választások is ezt az eredményt mutatják föl” – mondta Zalai Csaba.

A cikk Herczeg Zsolt interjúja alapján készült.