Infostart.hu
eur:
354.14
usd:
309.57
bux:
142275.76
2026. július 7. kedd Apollónia
Lars Klingbeil német alkancellár, pénzügyminiszter, a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD társelnöke a párt berlini kongresszusán 2025. június 27-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Többeknél is „kiverte a biztosítékot” egy német reformterv

Sajátos vita támadt a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) és az SPD elnöke és egyben alkancellár között. A súlyos választási kudarcok után Lars Klingbeil a szövetség szerint előre menekült, hangsúlyozva, hogy Németországnak reformprogramra van szüksége. Ennek jegyében szerinte a németeknek többet kell dolgozniuk és később kellene nyugdíjba menniük.

Klingbeil a napokban a Bertelsmann Alapítvány rendezvényén terjesztette elő Németország általa hangoztatott modernizációs teveit. Szerinte alapvető reformok szükségesek ahhoz, hogy az ország erős nemzet maradjon.

A globális háborúk és válságok a németek mindennapi életét is befolyásolják. Az országnak erre anélkül kell reagálnia, hogy – mint idézték – minden problémát még több pénzzel igyekezzen megoldani.

Ehelyett a társadalom egészének „keményebben kell dolgoznia” – vonta le a következtetést a pártelnök-alkancellár.

Klingbeil egyes javaslataival nem értett egyet a nagyobbik koalíciós partner, a konzervatív CDU/CSU, a DGB elnöke ugyanakkor szokatlan keménységgel bírálta azokat.

A szövetség elnöke, Yasmin Fahimi szerint nem több munkára, hanem a szociáldemokraták arculatának erősítésére van szükség.

„Németországban nincs probléma a munka mennyiségével, a németek eleget dolgoznak” – idézték a beszámolók a szakszervezeti vezetőt. A társadalom egészének több munkájával kapcsolatban feltette a kérdést: „Mit gondoljon az ilyen kijelentésekről az az ipari munkás, aki jelenleg rövidített munkaidőben kénytelen dolgozni, vagy épp az a több mint 100 ezer ember, aki a múlt évben elvesztette állását a különböző ágazatokban?”

Szerinte Németországban a teljes munkaidős állások sem járnak kevesebb munkával, mint más európai országokban.

Bírálta ugyanakkor Klingbeil azon kijelentését is, amely szerint az országban fel kell hagyni a korai nyugdíjazás népszerűsítésével. Felhívta a figyelmet arra, hogy nő azoknak a száma, akik tovább szeretnének dolgozni.

Az érvényben lévő előirányzat szerint a nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedik, az 1964-ben vagy később születettek esetében 2031-re éri el a 67 éves korhatárt.

Nem értett egyet a szociáldemokrata alkancellár azon „aggodalmával” sem, amely szerint az SPD-t túlzottan is a jóléti ellátásokban részesülők pártjaként könyvelik el. Ehelyett a pártnak nagyon komolyan kell vennie ezt a visszajelzést – fogalmazott a szakszervezeti szövetségi elnök.

Az SPD-nek a társadalmi igazságosságra kell összpontosítania ahelyett, hogy „apró kompromisszumokra” vállalkozzon – érvelt a DGB elnöke, aki a párt arculatát egyértelműen túl homályosnak minősítette.

A Deutscher Gewerkschaftsbund (DGB) Németország legnagyobb szakszervezeti szövetsége, amely nyolc tagszervezetet egyesítve több mint 5,6 millió munkavállalót képvisel. Yasmin Fahimi 2022 óta a szövetség vezetője. Korábban az SPD parlamenti képviselője, 2014 és 2015 között a párt főtitkára volt.

Címlapról ajánljuk
A nyomásgyakorlás híre különös árnyékot vet az amúgy nagyon sikeres világbajnokságra

A nyomásgyakorlás híre különös árnyékot vet az amúgy nagyon sikeres világbajnokságra

Komoly árnyékot vethet az amerikai labdarúgó-világbajnokságra, hogy egybehangzó médiaértesülések szerint Donald Trump elnök járt közben az Egyesült Államok egyik csatáráért, akinek végül eltörölte a FIFA az eltiltását. A döntés és annak háttere ellen sok szakember is tiltakozott. Szabados Gábor sportközgazdász a botrány mellett beszélt arról is, hogy anyagilag és sportszakmailag is sikeres az esemény.

Nemzeti egység, alkalmatlanság és Botswana – súlyos állítások az alaptörvény-módosítás kapcsán

Görög Márta igazságügyi miniszter szerint az alaptörvény tizenhetedik módosítása újabb fontos lépés a jogállamiság, az alkotmányos demokrácia helyreállítása érdekében. A Fidesz és a KDNP úgy látja, hogy nem demokratikus a javaslat.
Megtámadták Moszkvát, egy ponton dőlhet el a konfliktus – Háborús híreink kedden

Megtámadták Moszkvát, egy ponton dőlhet el a konfliktus – Háborús híreink kedden

Ismételten nagyszabású dróntámadásról számoltak be a források az orosz főváros ellen, számtalan részlet még nem ismert – közölte az RBK. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az Oroszország elleni háború döntő szakasza a szárazföldről és a tengerről a légtérbe tevődött át, és a levegőben zajló küzdelem fogja eldönteni a konfliktus kimenetelét. A Financial Times gazdasági napilapnak adott interjújában – amelyre néhány órával egy Kijev elleni súlyos orosz légicsapás után került sor – az államfő kifejtette, hogy országa már megakadályozta Oroszország szárazföldi győzelmét, és az orosz flottát is kiszorította a Fekete-tenger nyugati medencéjének nagy részéről. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×