Infostart.hu
eur:
387.47
usd:
335.52
bux:
123903.22
2026. március 26. csütörtök Emánuel
Sydney, Australia - October 11, 2013: JS Makinami Takanami class destroyer of the Japan Maritime Self-Defense Force departing Sydney Harbor.
Nyitókép: Ryan Fletcher/Getty Images

Újabb nagyhatalom szállhat be a közel-keleti konfliktusba

Donald Trump jó ideje nyüstöli a japánokat, hogy vállaljanak nagyobb szerepet a tengeri szállítási útvonal védelméből. A japán Védelmi Erők most sem szállna be aktívan a harcba, aknamentesítési szakértelmükre viszont nagy szükség lenne.

Japán korábbi nemzetbiztonsági főtanácsadója szerint Tokiónak fontolóra kellene vennie hadihajók küldését a Hormuzi-szorosba. Más nemzetekkel közösen biztosíthatnák a stratégiai jelentőségű tengeri útvonalat, akár már egy esetleges tűzszünet megkötése előtt is – írja a Bloomberg cikke nyomán a Portfolio.

Nagasima Akihisza a hírügynökségnek azt mondta, a lépéshez egy különleges jogszabály elfogadására lenne szükség, ugyanis ez a lépés messze túlmutatna Japán korábbi geopolitikai konfliktusokban vállalt szerepén.

Másrészről azt is hangsúlyozta, hogy mindez a japán pacifista alkotmány módosítása nélkül is megvalósítható lenne. Ez az alaptörvény ugyanis elutasítja a háborút, és szigorúan korlátozza a külföldi katonai tevékenységet.

Donald Trump régóta gyakorol nyomást a japánokra, mondván vállaljanak nagyobb szerepet a tengeri útvonal biztosításában. Takaicsi Szanae miniszterelnök a márciusi washingtoni csúcstalálkozón ugyan elkerülte a közvetlen konfrontációt, de Japán még aznap közös nyilatkozatot adott ki az Egyesült Királysággal, Németországgal, Franciaországgal, Olaszországgal és Hollandiával. A dokumentum a szabad hajózás fenntartása és a globális energiapiacok stabilizálása mellett állt ki.

Nagasima Akihisza úgy véli, Tokiónak nem csupán a japán érdekeltségű olajszállító hajókra kellene figyelmet fordítania, hanem más országok – köztük az Egyesült Államok és Kína – tankereire is, különben a tengerszoros lezárása Pekingnek kedvez.

Első körben Japán megfigyelési céllal küldhetne hajókat a Hormuzi-szoros és a Perzsa-öböl térségébe. Hasonlóan cselekedtek a 2019-es közel-keleti feszültségek idején is, amikor Tokió végül nem csatlakozott az amerikai vezetésű többnemzeti hajózásbiztonsági kezdeményezéshez. Nagasima úgy véli, hogy a különleges jogszabályról szóló egyeztetéseket haladéktalanul meg kellene kezdeni, legalább a kormányzó Liberális Demokrata Párton belül.

A volt nemzetbiztonsági főtanácsadó mindezek ellenére nem számít arra, hogy egy amerikai bevetés esetén a japán Önvédelmi Erők is aktívan részt venne a harcban. De hasonlóképpen kizárta a közvetlen logisztikai támogatás, például az utánpótlás biztosításának lehetőségét is. Az aknamentesítési műveleteket, amelyekben Japán kiemelkedő szakértelemmel rendelkezik, továbbra is csak egy tűzszünet megkötése után tartja elképzelhetőnek.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.26. csütörtök, 18:00
Pál István Szalonna
Kossuth-díjas népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője
Amerika háborús készültségre áll át, Irán új frontot nyithat – Híreink a közel-keleti helyzetről percről percre csütörtökön

Amerika háborús készültségre áll át, Irán új frontot nyithat – Híreink a közel-keleti helyzetről percről percre csütörtökön

A Pentagon szerdán bejelentette, hogy keretmegállapodásokat kötött a BAE Systems, a Lockheed Martin és a Honeywell vállalatokkal. A szerződések célja a védelmi rendszerek és lőszerek gyártásának felfuttatása, egész pontosan azt nyilatkozták, hogy "háborús készültségre" állnak át. Irán új frontot nyithat a Báb el-Mandeb szorosnál, ha az ország területét vagy szigeteit támadás éri. Teherán egyúttal öt saját feltételt szabott a háború lezárásához, mindeközben Szaúd-Arábia zsarolásnak minősítette az iráni rakétatámadást – közölte a Middle East Eye. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×