Infostart.hu
eur:
358.91
usd:
309.05
bux:
130632.44
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
Sydney, Australia - October 11, 2013: JS Makinami Takanami class destroyer of the Japan Maritime Self-Defense Force departing Sydney Harbor.
Nyitókép: Ryan Fletcher/Getty Images

Újabb nagyhatalom szállhat be a közel-keleti konfliktusba

Donald Trump jó ideje nyüstöli a japánokat, hogy vállaljanak nagyobb szerepet a tengeri szállítási útvonal védelméből. A japán Védelmi Erők most sem szállna be aktívan a harcba, aknamentesítési szakértelmükre viszont nagy szükség lenne.

Japán korábbi nemzetbiztonsági főtanácsadója szerint Tokiónak fontolóra kellene vennie hadihajók küldését a Hormuzi-szorosba. Más nemzetekkel közösen biztosíthatnák a stratégiai jelentőségű tengeri útvonalat, akár már egy esetleges tűzszünet megkötése előtt is – írja a Bloomberg cikke nyomán a Portfolio.

Nagasima Akihisza a hírügynökségnek azt mondta, a lépéshez egy különleges jogszabály elfogadására lenne szükség, ugyanis ez a lépés messze túlmutatna Japán korábbi geopolitikai konfliktusokban vállalt szerepén.

Másrészről azt is hangsúlyozta, hogy mindez a japán pacifista alkotmány módosítása nélkül is megvalósítható lenne. Ez az alaptörvény ugyanis elutasítja a háborút, és szigorúan korlátozza a külföldi katonai tevékenységet.

Donald Trump régóta gyakorol nyomást a japánokra, mondván vállaljanak nagyobb szerepet a tengeri útvonal biztosításában. Takaicsi Szanae miniszterelnök a márciusi washingtoni csúcstalálkozón ugyan elkerülte a közvetlen konfrontációt, de Japán még aznap közös nyilatkozatot adott ki az Egyesült Királysággal, Németországgal, Franciaországgal, Olaszországgal és Hollandiával. A dokumentum a szabad hajózás fenntartása és a globális energiapiacok stabilizálása mellett állt ki.

Nagasima Akihisza úgy véli, Tokiónak nem csupán a japán érdekeltségű olajszállító hajókra kellene figyelmet fordítania, hanem más országok – köztük az Egyesült Államok és Kína – tankereire is, különben a tengerszoros lezárása Pekingnek kedvez.

Első körben Japán megfigyelési céllal küldhetne hajókat a Hormuzi-szoros és a Perzsa-öböl térségébe. Hasonlóan cselekedtek a 2019-es közel-keleti feszültségek idején is, amikor Tokió végül nem csatlakozott az amerikai vezetésű többnemzeti hajózásbiztonsági kezdeményezéshez. Nagasima úgy véli, hogy a különleges jogszabályról szóló egyeztetéseket haladéktalanul meg kellene kezdeni, legalább a kormányzó Liberális Demokrata Párton belül.

A volt nemzetbiztonsági főtanácsadó mindezek ellenére nem számít arra, hogy egy amerikai bevetés esetén a japán Önvédelmi Erők is aktívan részt venne a harcban. De hasonlóképpen kizárta a közvetlen logisztikai támogatás, például az utánpótlás biztosításának lehetőségét is. Az aknamentesítési műveleteket, amelyekben Japán kiemelkedő szakértelemmel rendelkezik, továbbra is csak egy tűzszünet megkötése után tartja elképzelhetőnek.

Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

A szlovák Alkotmánybíróság megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntését, és kimondta, hogy a magyar földtulajdonos alkotmányos panaszai jogosak voltak. A döntés értelmében ismét el kell ismerni Bositsék tulajdonjogát azokra a földterületekre, amelyeket az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbált elkobozni.

Horn Gábor: most legalább akkora a feladat, mint 1990-ben, csak nincs annyi idő elvégezni

Nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt – így értékeli a Tisza Párt kétharmados győzelmét a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: még legalább egy hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mi várható az új kormánytól.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×