Infostart.hu
eur:
394.89
usd:
342.61
bux:
0
2026. március 23. hétfő Emőke
Takaicsi Szanae japán miniszterelnök sajtóértekezletet tart a tokiói kormányfõi rezidencián 2026. január 19-én. Takaicsi bejelentette, hogy január 23-án feloszlatja a parlamentet és elõrehozott választásokat ír ki. A hivatalos kampány január 27-én kezdõdik a várhatóan február 8-án tartandó voksolásra, amelyen a szavazók az alsóház 465 képviselõjét választják meg. A 64 éves politikus 2025. október 21-én lett Japán elsõ nõi kormányfõje.
Nyitókép: MTI/AP/ZUMA pool/Rodrigo Reyes Marin

Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Gazdasági, például inflációcsökkentő intézkedéseket hozhat, és felgyorsíthatja Japán biztonságpolitikai programját a hétvégi választáson kétharmados felhatalmazást kapott, eddig is kormányzó Japán Liberális Demokrata Párt – mondta az InfoRádióban Hidasi Judit japanológus. Hozzátette: Takaicsi Szanae miniszterelnök, aki októberben lett kormányfő, jó ütemérzékkel írta ki mostanra az előre hozott voksolást.

Takaicsi Szanae rendkívül jó ritmusérzékkel megragadta azt a pillanatot, azt a momentumot, amikor a legnagyobb esélyt kapott az LDP arra, hogy többséget szerezzen – mondta Hidasi Judit japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája az InfoRádióban.

Az LDP Abe Sinzó 2020 augusztusi lemondása óta folyamatosan bizonytalan támogatottsággal és bizonytalan programmal haladt, ami meg is mutatkozott abban, hogy sorra váltották egymást a miniszterelnökök. Gyakorlatilag

minden évben miniszterelnök-váltás volt, Takaicsi Szanae az ötödik miniszterelnök 2020 óta. Ez elég szokatlan, pláne egy ilyen stabilnak gondolt nagy ország és gazdaság életében. Az emberek már nagyon vágytak valami biztonságra, valami stabilitásra. És ő nagyon jól kihasználta ezt a légkört.

Azért volt rá szükség, hogy többséget kapjon az alsóházban, mert fontos fiskális, gazdaságpolitikai döntéseket akar keresztülvinni, és fontos biztonságpolitikai döntések előtt áll. És hogy ezeket minél simábban át tudja vinni, biztos többségre volt szüksége – tette hozzá a szakértő.

Már önmagában az LDP is kétharmadot kapott, de a jelenlegi koalíciós partnerével, a japán innovációs párttal együtt egy szupererős többséghez jutottak. A koalíció azért megmarad, bár az LDP nem szorul rá, tehát ez egy nagyon erős felhatalmazás az alsóháznak. A kérdés az, hogy most mihez kezdenek? Takaicsinek sok programpontja van, és ezek közül sok kifejezetten a belpolitikára fókuszál, és találkozik a lakosság szimpátiájával. Ilyen az élelmiszerek 8 százalékos fogyasztási adójának a felfüggesztése.

Ezzel Takaicsi azt akarja elérni, hogy könnyítsen a háztartások helyzetén az inflációs nyomás idején. Az ügy nagyon népszerű, de kérdéses, hogy még ilyen hatalmas, szupertöbbségi támogatással is miként fogják megoldani,

honnan lesz rá fedezet, ugyanis Japán eladósodottsága a fejlett országok között kimagaslóan magas, 260 százalék körül van.

Emellett a kormányfő a biztonságpolitikai program felgyorsítását is szeretné elérni. Geopolitikailag jelenleg nagyon feszült a légkör Kelet-Ázsiában is, és ő biztosra akar menni. Azt szeretné, hogy Japán megerősödjön, hogy biztonságpolitikailag kiszámíthatóbbnak és erősebbnek érezhesse magát a kínai riválissal szemben – mondta Hidasi Judit japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája az InfoRádióban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?
Tudósítónktól

Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?

Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a péntek tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×