Infostart.hu
eur:
394.91
usd:
342.63
bux:
0
2026. március 23. hétfő Emőke
Japán útnak indítja a Chikyu nevű, fúróberendezéssel felszerelt kutatóhajót a Minamitori-sziget közelében, hogy a tengerfenékről ritkaföldfémekben gazdag iszapot emeljen a felszínre.
Nyitókép: Tomohiro Ohsumi/Getty Images

Nagyszabású mélytengeri művelet: Japán tovább csökkentené Kína-függőségét

A japánok hétfőn útnak indították a Chikyu nevű, fúróberendezéssel felszerelt kutatóhajójukat a Minamitori-sziget közelébe, hogy a tengerfenékről ritkaföldfémekben gazdag iszapot emeljenek a felszínre.

Japán elindította az első olyan tengeri kutatóexpedícióját, melynek célja ritkaföldfémek ipari méretű kitermelésének tesztelése a tenger mélyéről– írja a Portfolio a Handelsblatt beszámolója alapján.

A fúróberendezéssel felszerelt, Chikyu nevű kutatóhajó a Tokiótól körülbelül 1900 kilométerre található Minamitori-sziget térségébe hajózott, ahol 6 kilométeres mélységből egy hónapon át folyamatosan szivattyúznának a felszínre ritkaföldfémekben gazdag iszapot. A hajón 130 fős legénység dolgozik, a visszatérés február 14-én várható.

A Minamitori-sziget környéki bányászat az első kísérlet arra, hogy a ritkaföldfémeket japán forrásból, tengeri lelőhelyről nyerjék ki.

A kutatóexpedíció közvetlen előzménye, hogy a kínai vezetés a múlt héten megtiltotta több polgári és katonai felhasználású termék exportját Japánba, és a Wall Street Journal értesülése szerint a ritkaföldfém-kivitel további szigorítását is megkezdte. Ezek az elemek kulcsfontosságúak az elektromos és hibrid járművek motorjaiban használt mágnesekhez, így a japán autóipar számára stratégiai jelentőségű az ellátás biztonsága.

Japán már a 2010-es kínai exportkorlátozások után elkezdte diverzifikálni beszerzéseit, és a kínai függőség azóta 90 százalékról 60-ra csökkent különböző ausztrál projektek révén, valamint az újrahasznosítás ösztönzésével. A magas költségek miatt eddig nem volt gazdaságos a projekt, de a kínai exportkorlátozások és az emelkedő árak mellett a jövőben már megtérülővé válhat elemzők előrejelzése szerint.

A japán kormány 2018 óta mintegy 40 milliárd jent (83,72 milliárd forintot) költött a fejlesztésre, és ha a mostani próba sikeres lesz, 2027 februárjától megkezdődhet az első nagyobb léptékű kitermelés.

Címlapról ajánljuk
Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?
Tudósítónktól

Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?

Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a péntek tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×