Infostart.hu
eur:
362.48
usd:
310.35
bux:
0
2026. augusztus 24. hétfő Bertalan
Japán útnak indítja a Chikyu nevű, fúróberendezéssel felszerelt kutatóhajót a Minamitori-sziget közelében, hogy a tengerfenékről ritkaföldfémekben gazdag iszapot emeljen a felszínre.
Nyitókép: Tomohiro Ohsumi/Getty Images

Nagyszabású mélytengeri művelet: Japán tovább csökkentené Kína-függőségét

A japánok hétfőn útnak indították a Chikyu nevű, fúróberendezéssel felszerelt kutatóhajójukat a Minamitori-sziget közelébe, hogy a tengerfenékről ritkaföldfémekben gazdag iszapot emeljenek a felszínre.

Japán elindította az első olyan tengeri kutatóexpedícióját, melynek célja ritkaföldfémek ipari méretű kitermelésének tesztelése a tenger mélyéről– írja a Portfolio a Handelsblatt beszámolója alapján.

A fúróberendezéssel felszerelt, Chikyu nevű kutatóhajó a Tokiótól körülbelül 1900 kilométerre található Minamitori-sziget térségébe hajózott, ahol 6 kilométeres mélységből egy hónapon át folyamatosan szivattyúznának a felszínre ritkaföldfémekben gazdag iszapot. A hajón 130 fős legénység dolgozik, a visszatérés február 14-én várható.

A Minamitori-sziget környéki bányászat az első kísérlet arra, hogy a ritkaföldfémeket japán forrásból, tengeri lelőhelyről nyerjék ki.

A kutatóexpedíció közvetlen előzménye, hogy a kínai vezetés a múlt héten megtiltotta több polgári és katonai felhasználású termék exportját Japánba, és a Wall Street Journal értesülése szerint a ritkaföldfém-kivitel további szigorítását is megkezdte. Ezek az elemek kulcsfontosságúak az elektromos és hibrid járművek motorjaiban használt mágnesekhez, így a japán autóipar számára stratégiai jelentőségű az ellátás biztonsága.

Japán már a 2010-es kínai exportkorlátozások után elkezdte diverzifikálni beszerzéseit, és a kínai függőség azóta 90 százalékról 60-ra csökkent különböző ausztrál projektek révén, valamint az újrahasznosítás ösztönzésével. A magas költségek miatt eddig nem volt gazdaságos a projekt, de a kínai exportkorlátozások és az emelkedő árak mellett a jövőben már megtérülővé válhat elemzők előrejelzése szerint.

A japán kormány 2018 óta mintegy 40 milliárd jent (83,72 milliárd forintot) költött a fejlesztésre, és ha a mostani próba sikeres lesz, 2027 februárjától megkezdődhet az első nagyobb léptékű kitermelés.

Címlapról ajánljuk
Előnyök és hátrányok – ezzel járhat, ha bevezetik az eurót Magyarországon

Előnyök és hátrányok – ezzel járhat, ha bevezetik az eurót Magyarországon

Hazánk euróövezeti csatlakozása elérhető távolságba került, a közös valuta kapcsán azonban a pénzpiaci szakemberek számos előny mellett bizonyos negatívumokra is figyelmeztetnek. Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzője az InfoRádióban részletesen beszélt a kritériumokról, a csatlakozási folyamat állomásairól, a lehetséges kedvező hatásokról és a kockázatokról, hátrányokról is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×