A hétvégén elhalasztották a korábban beharangozott egyeztetést az ukrajnai háború ügyében. Volodimir Zelenszkij vasárnap közölte: a tervek szerint Ukrajna, Oroszország, valamint az Egyesült Államok szerdán és csütörtökön tart újabb béketárgyalási fordulót Abu-Dzabiban. A három fél legutóbb január 24-én egyeztetett, akkor is az Egyesült Arab Emírségek fővárosában. Bendarzsevszkij Anton az InfoRádióban azt mondta, vélhetően nem az eddigi tárgyalások sikertelensége miatt döntöttek a halasztás mellett, hanem az iráni helyzet alakította így a történéseket. Emlékeztetett, hogy az elmúlt napokban Irán partjainál jelentősnek mondható amerikai haderő gyűlt össze, és már hallani olyan találgatásokról is, hogy a következő napokban akár komolyabb konfrontáció is lehet a közel-keleti térségben, hacsak nem egyezik meg egymással az USA és Irán. Washington tehát most inkább az iráni helyzetre fókuszál, illetve az amerikai–orosz–ukrán egyeztetés helyszínválasztása, vagyis Abu-Dzabi is „problémás lehet” a Közel-Keleten kialakult helyzet miatt.

Az előző tárgyalási fordulóról kiszivárgott hírek alapján a posztszovjet térség szakértője úgy véli, jelen helyzetben elsősorban a területi kérdések, követelések megoldatlanok az ukrán és az orosz fél között. Úgy tűnik, az Egyesült Államok – az Európai Unióval együtt – a korábbi évekkel ellentétben most már hajlandó lenne megadni Ukrajnának a biztonsági garanciákat. Ez valószínűleg többlépcsős rendszerben valósulna meg, melynek keretében egyebek mellett európai békefenntartókat küldenének Ukrajnába, míg a katonai hírszerzési támogatást Washington biztosítaná, továbbá esetleg Ukrajna légterét is megvédenék. Az viszont még nem rajzolódott ki, hogy ezeknek a terveknek a megvalósítása milyen sorrendben történhet meg. Bendarzsevszkij Anton szerint Ukrajna megvárná, amíg az USA elfogadja a biztonsági garanciákat, és ha ez valóban létrejön, csak utána lehet szó konkrétan valamilyen békemegállapodásról. Ez gyaníthatóan területi lemondással is járna. Egyes hírforrások szerint viszont

az amerikaiak fordított sorrendben gondolkodnak, vagyis elvárnák, hogy előbb Ukrajna menjen bele a területi kompromisszumba, és csak ennek ellenében adnák meg a biztonsági garanciákat.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója megjegyezte: az látszik, hogy formálódik egy új, hatékonyabbnak tűnő konstrukció, amiről a következő időszakban tárgyalni fognak a felek. Mint fogalmazott, optimizmusra ad okot már az is, hogy a tárgyalások nem értek véget, hanem a következő fordulót tervezik. Hozzátette: előrelépésnek tekinthető az is, hogy milyen összetételűek a tárgyaló delegációk. A mostani egyeztetéseken ugyanis már nem politikusok ülnek a tárgyalóasztalnál, hanem főleg hírszerzők és katonák vezetik a delegációkat, akik Bendarzsevszkij Anton szerint „valószínűleg nem politikai rendezésben érdekeltek, és nem politikai megoldást keresnek, hanem a realitások mentén a háború lezárására keresnek technikai megoldásokat”.

Mint mondta, ezek azok a szereplők, akik jól tudják, mi zajlik a fronton, rendelkeznek megfelelő tapasztalatokkal, és ami szintén nagyon fontos, hogy megvannak a közvetlen kapcsolataik is egymáshoz. Az egyik kulcsfigura Igor Kosztyukov, az orosz fegyveres erők külföldi katonai hírszerző szolgálatának igazgatója lehet, a másik pedig ukrán részről Kirilo Budanov, aki nemrég Andrij Jermakot váltotta az Ukrán Elnöki Hivatal élén, korábban pedig az ukrán Hírszerző Főigazgatóság vezetője volt. Ők ketten vezetik a két delegációt, ami a szakértő szerint azért lehet pozitív fejlemény a tárgyalások tekintetében, mert

Igor Kosztyukov és Kirilo Budanov évek óta tárgyalnak egymással, vagyis tisztában vannak a másik fél törekvéseivel, igényeivel, a kommunikáció folyamatos kettejük között.

A korábbi fogolycserék során is a két külső hírszerzési szerv egyeztetett, amelyekben Igor Kosztyukovnak és Kirilo Budanovnak fontos szerepe volt. Bendarzsevszkij Anton úgy fogalmazott, „a megfelelő csatornák évek óta megvannak egymás irányába, és ez a két személy pontosan tudja, mi történik a fronton, és ezt minden részletre kiterjedően közvetítik Volodimir Zelenszkij, illetve Vlagyimir Putyin felé”. Kulcsfontosságú momentumnak nevezte, hogy különböző okokból az oroszok és az ukránok is változtattak a tárgyalódelegációjuk összetételén.

Lesz kiút a politikai zsákutcából?

Ezzel együtt természetesen az Egyesült Államok szerepe továbbra is meghatározó lesz a következő tárgyalási fordulók során. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója felidézte, hogy 2022 elejétől a felek még közvetlenül próbáltak tárgyalni, de azok a kísérletek zsákutcába vezettek.

Amikor azonban Donald Trump visszatért a Fehér Házba, Washington egyre inkább bevonta magát a folyamatokba, és az amerikai elnök minden fórumon a béke mielőbbi elérését hangsúlyozta. Donald Trump és az elnöki adminisztráció képviselői külön-külön egyeztettek az oroszokkal és az ukránokkal, és tulajdonképpen Washington közvetített a két fél között.

Volt esély, lehetőség a közvetlen kétoldalú megújításra tavaly nyáron Isztambulban is, de az a próbálkozás sem hozott érdemi eredményt a béke szempontjából. A szakértő szerint ennek az volt az oka, hogy tulajdonképpen

ugyanazok vezették a delegációkat, mint 2022-ben, és ismét „politikai zsákutca lett a vége” a tárgyalásoknak, eredmény nélkül.

A most kezdeményezett formátumban viszont az orosz és ukrán tárgyalódelegáció mellett közvetlenül ott lesznek az amerikaiak is, és mindegyik fél a legkompetensebb képviselőkkel van jelen, hogy megoldást találjanak. Erre szerdán és csütörtökön lehet újabb esély Abu-Dzabiban. „Az amerikaiak a megegyezés, a kompromisszum irányába próbálják terelni a feleket, és ez megint csak pozitív kicsengésű lehet, hiszen az USA kifejezetten érdekelt a konfliktus mielőbbi lezárásában” – magyarázta a posztszovjet térség szakértője.

Fronthelyzet orosz és ukrán szemüvegen keresztül

Mindeközben a fronton tovább zajlanak a harcok. Bendarzsevszkij Anton szerint nézőpont kérdése, hogyan értékelik a felek és a szakértők a jelenlegi erőviszonyokat. „Orosz szemüvegen keresztül” el lehet mondani, hogy az orosz erők nyomulnak előre a Donbasz területén, az ukránok nem tudták megállítani az előretöréseiket. Az oroszok amellett érvelnek, hogy az elmúlt hónapokban jelentős katonai sikereket értek el, és a szakértő szerint vélhetően a következő időszakban is azt hangoztatják majd, hogy ha nem sikerül békét elérni, akkor előbb-utóbb elérik a katonai céljaikat a Donbaszt illetően.

Ha azonban „felvesszük az ukrán szemüveget”, akkor teljesen más helyzetértékelés tárul elénk. Az ukránok szerint ugyanis az oroszok tavaly nem teljesítették a kitűzött céljaikat, mivel nem tudták elfoglalni Kubenszk városát, Pokrovszkért még mindig harcok vannak a város külvárosában, miközben az oroszok már többször azt kommunikálták, hogy a város elesett és elfoglalták. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint azonban ez nem igaz, továbbra is tart a harc a felek között.

Bendarzsevszkij Anton elmondta: az orosz hadsereg tavalyi előrenyomulásának a hatékonysága lényegében megegyezett az egy évvel korábbival, mintegy 4700 négyzetkilométernyi területet foglalt el Ukrajnában. Mint fogalmazott, „a front szempontjából ez egy lassú előrenyomulás”, de azt nem lehet vitatni, hogy az oroszok előrébb jutottak. Az ukránok viszont akár amellett is érvelhetnek a tárgyalásokon, hogy

ha ilyen sebességgel folytatódik az orosz offenzíva, akkor hosszú évekig elhúzódhat a háború, ami mindkét oldalon komoly veszteségekkel járhat, miközben érdemi katonai eredmény nincs.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint egy ilyen forgatókönyv esetén akár években telne, mire az oroszok elfoglalják a Donbaszt, ami „gazdasági szempontból nem biztos, hogy kivitelezhető” a részükről.

Mindkét oldalnak megvannak a saját érvei. Bendarzsevszkij Anton szerint az ukránok leginkább abban bíznak, hogy hatékony védekezésüknek köszönhetően „ki fognak fulladni” az oroszok, míg utóbbiak arra apellálnak, hogy az ukrán hadsereg száma az újabb veszteségekkel még tovább csökken, „előbb-utóbb el fog fogyni, ami pedig a front összeomlásához vezethet” a víziójuk szerint.