A világ változik, és ezzel a változással a törvényeknek is lépést kell tartaniuk – fogalmazott Daniel Zmeko vezérkari főnök.

A szlovák hadsereg első embere szerint jelenleg jogi vákuum tátong a békeidő és a hadiállapot között, ezért lenne szükség a „veszélyhelyzet” fogalmának alkotmányos rögzítésére. Bár a jelenlegi szabályozás ismeri a szükségállapotot vagy a rendkívüli állapotot, ezek drasztikus intézkedések, amelyek korlátozzák a lakosság szabadságjogait. Zmeko szerint egy enyhébb, rugalmasabb kategóriára van szükség. Példaként a szomszédos Lengyelországot és Csehországot említette, ahol már léteznek hasonló szabályok.

A legégetőbb kérdés a drónok esete.

A tábornok figyelmeztetett: jogi akadályok miatt a honvédség jelenleg tehetetlen lenne egy Szlovákia légterét megsértő drónnal szemben, mivel nem engedélyezett a fegyverhasználat. A jelenlegi törvények szerint a katonaság csak támogató, asszisztáló szerepben van a rendőrség mellett. Daniel Zmeko szerint a cél, hogy egyértelmű legyen a parancsnoki lánc és a felelősség olyan helyzetekben, amikor másodpercek alatt kell dönteni az erő alkalmazásáról.

A szlovák vezérkari főnök megnyugtatta a közvéleményt: a veszélyhelyzet kihirdetése a lakosság 99 százalékát nem érintené közvetlenül. Elsősorban a hivatásos katonák és tartalékosok felkészítéséről, eszközök átcsoportosításáról vagy katonai objektumok megerősítéséről lenne szó, például fokozott szabotázsveszély vagy határbiztonsági kockázatok esetén.

Az interjú során szóba került az előző, Heger-kormány idején Ukrajnának átadott haditechnika is. Zmeko visszautasította azokat a vádakat, miszerint politikai utasításra gyengítette volna az ország védelmét. Hangsúlyozta: 14 éves kora óta szolgálja a hazáját, és szakmai elemzései mindig az ország érdekeit tartották szem előtt.

Az átadott S–300-as légvédelmi rendszerről drámai képet festett: elmondta, hogy a katonák már csak erejükön felül, az utolsó tartalék alkatrészek felhasználásával tudták működésben tartani a rendszert. Ráadásul ez a technika nem is volt integrálva a NATO közös légvédelmi hálózatába. Hozzátette, hogy

Szlovákia légvédelmi képességeinek jelentős része valójában már a kilencvenes években elveszett, amikor három teljes dandárt számoltak fel.

A vezérkari főnök szerint ezért nem kozmetikai javításokra, hanem rendszerszintű változtatásra van szükség a szlovák alkotmányban, hogy a hadsereg a 21. századi hadviselés eszközeivel szemben is garantálni tudja a polgárok biztonságát.