Ian Borg máltai külügyminiszter a kérdést az Európai Unió Tanácsának következő ülésén akarja szóvá tenni.

Robert Abela miniszterelnök, akit az olasz sajtó idéz, arról számolt be, hogy a hajó nemzetközi vizeken sodródik Málta, Olaszország és Líbia keresési-mentési övezeteiben. Jelenleg a hajó mintegy 54 tengeri mérföldre van Málta partjaitól, a szigetországhoz tartozó mentési zónán belül, de a területi vizein kívül.

Abela közölte, hogy az ügyet felvetette az úgynevezett Med9-csoport keretében, amelynek egyebek között Málta mellett Olaszország, Franciaország, Spanyolország és Görögország is tagja. Hozzátette, hogy az ügyben António Costával, az Európai Tanács elnökével és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével is felvette a kapcsolatot.

Mint mondta, Málta minden eshetőségre felkészült és vészhelyzeti terve is van, amely egyebek között vontatóhajók bevetését is magában foglalja. Szerinte az orosz hatóságokkal és az üzemeltető vállalattal folytatott egyeztetések eddig nem vezettek eredményre.

A máltai hatóságok mindemellett felszólították a halászokat, hogy legalább négy tengeri mérföld távolságot tartsanak a tartályhajótól, amelynek fedélzetén a LNG-szállítmány mellett mintegy 700 tonna üzemanyag is van.

A hajó március elején Líbia partjai előtt robbanásokat követően gyulladt ki. Oroszország azzal vádolta Ukrajnát, hogy tengeri drónnal támadta meg a hajót. A 30 fős legénységet kimentették fedélzetéről. Vlagyimir Putyin orosz elnök terrorcselekményről beszélt a történtekkel kapcsolatban. Az orosz közlekedési minisztérium pedig a támadást nemzetközi terrorizmusnak és tengeri kalózkodásnak minősítette.

A líbiai parti őrség először azt jelentette, hogy a hajó elsüllyedt, később azonban felvételek jelentek meg, amelyek a súlyosan megrongálódott, oldalirányban megdőlt Arctic Metagazt mutatták.