Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.33
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Image Source/Getty Images

Veszélyes, gyorsan terjedő kórokozó jelent most kihívást Horvátországban

Zárlatot vezettek be több horvát megyében.

Horvátországban lépfene okozott hirtelen elhullást a marhaállományban Split-Dalmát és Sibenik-Knin megyében, a hatóságok korlátozási zónákat hoztak létre és megkezdték az állatok oltását - közölte a horvát mezőgazdasági minisztérium.

A zárlat több járásra is vonatkozik mindkét megyében.

A Horvát Állatorvosi Intézet (HVI) péntek este jelentette be, hogy lépfenefertőzést erősítettek meg Vrlika járásban, szombaton pedig két újabb pozitív eredményt regisztráltak a Maovica település környékéről származó elhullott szarvasmarhákból vett mintákban.

A horvát sajtó először két hete számolt be a szarvasmarhák hirtelen, látható klinikai tünetek nélküli elhullásáról. Az erre felhatalmazott állatorvos vizsgálatot végzett az állatállományon, és az elhullott szarvasmarhák tetemét további mintavételre küldte, hogy kizárják a betegség bakteriális és vírusos eredetét.

A minisztérium hétfői közleményében emlékeztet arra, hogy a lépfenét a Bacillus anthracis baktérium okozza, amely arról ismert, hogy rezisztens spórákat termel, amelyek évtizedekig is életben maradhatnak a talajban. A betegség házi- és vadon élő állatokban (szarvasmarha, juh, kecske, ló, sertés és vad) fordul elő, de emberre is átterjedhet.

Kérődzőknél a betegség nagyon gyors és halálos lefolyású, gyakran egyértelmű tünetek nélkül. Támolygás, remegés, légzési és emésztési zavarok figyelhetők meg az állatoknál. Az elhullás után a tetemek felfújódnak és véres váladékozás látható a testnyílásokból.

A fertőzött állatokat nem kezelik. A betegség terjedésének megfékezése érdekében ellenőrző intézkedéseket vezetnek be a hatóságok: elrendelik a mozgáskorlátozást, az elhullott állatok tetemének ártalmatlanítását, a tisztítást és fertőtlenítést, valamint a rágcsálóirtást és a kötelező oltást.

A lépfene szennyezett élelmiszer (fű, széna) fogyasztásával vagy a környezetből származó spórák belélegzésével terjed. A spórák akkor képződnek, amikor a baktériumok oxigénnel érintkeznek, és évekig aktívak maradhatnak a talajban és a vízben. A lépfene ritkán az embert is megfertőzi (zoonózis), ha érintkezésbe kerül a beteg állattal, annak szövetével vagy a lépfene spóráival.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×