Infostart.hu
eur:
359.19
usd:
314.74
bux:
0
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga
Nyitókép: Image Source/Getty Images

Veszélyes, gyorsan terjedő kórokozó jelent most kihívást Horvátországban

Zárlatot vezettek be több horvát megyében.

Horvátországban lépfene okozott hirtelen elhullást a marhaállományban Split-Dalmát és Sibenik-Knin megyében, a hatóságok korlátozási zónákat hoztak létre és megkezdték az állatok oltását - közölte a horvát mezőgazdasági minisztérium.

A zárlat több járásra is vonatkozik mindkét megyében.

A Horvát Állatorvosi Intézet (HVI) péntek este jelentette be, hogy lépfenefertőzést erősítettek meg Vrlika járásban, szombaton pedig két újabb pozitív eredményt regisztráltak a Maovica település környékéről származó elhullott szarvasmarhákból vett mintákban.

A horvát sajtó először két hete számolt be a szarvasmarhák hirtelen, látható klinikai tünetek nélküli elhullásáról. Az erre felhatalmazott állatorvos vizsgálatot végzett az állatállományon, és az elhullott szarvasmarhák tetemét további mintavételre küldte, hogy kizárják a betegség bakteriális és vírusos eredetét.

A minisztérium hétfői közleményében emlékeztet arra, hogy a lépfenét a Bacillus anthracis baktérium okozza, amely arról ismert, hogy rezisztens spórákat termel, amelyek évtizedekig is életben maradhatnak a talajban. A betegség házi- és vadon élő állatokban (szarvasmarha, juh, kecske, ló, sertés és vad) fordul elő, de emberre is átterjedhet.

Kérődzőknél a betegség nagyon gyors és halálos lefolyású, gyakran egyértelmű tünetek nélkül. Támolygás, remegés, légzési és emésztési zavarok figyelhetők meg az állatoknál. Az elhullás után a tetemek felfújódnak és véres váladékozás látható a testnyílásokból.

A fertőzött állatokat nem kezelik. A betegség terjedésének megfékezése érdekében ellenőrző intézkedéseket vezetnek be a hatóságok: elrendelik a mozgáskorlátozást, az elhullott állatok tetemének ártalmatlanítását, a tisztítást és fertőtlenítést, valamint a rágcsálóirtást és a kötelező oltást.

A lépfene szennyezett élelmiszer (fű, széna) fogyasztásával vagy a környezetből származó spórák belélegzésével terjed. A spórák akkor képződnek, amikor a baktériumok oxigénnel érintkeznek, és évekig aktívak maradhatnak a talajban és a vízben. A lépfene ritkán az embert is megfertőzi (zoonózis), ha érintkezésbe kerül a beteg állattal, annak szövetével vagy a lépfene spóráival.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter is felszólal, új alkotmánybírát választhat hétfőn az Országgyűlés

Magyar Péter is felszólal, új alkotmánybírát választhat hétfőn az Országgyűlés

Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdi újabb kétnapos rendkívüli ülését az Országgyűlés, amely hétfőn megválaszthatja Sonnevend Pál egyetemi tanárt alkotmánybírónak Hende Csaba helyére. Megvitatják a vagyonvisszaszerzési hivatalról és az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról szóló törvényjavaslatokat is.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×