Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Christian Stocker új néppárti miniszterelnök sajtóértekezletet tart az osztrák hárompárti koalíciós kormány beiktatási ünnepsége után a bécsi elnöki rezidencián, a Hofburg-palotában 2025. március 3-án. Ez Ausztriában az első olyan kormány, amelyet az Osztrák Néppárt (ÖVP), az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) koalíciója alkot.
Nyitókép: MTI/EPA/Max Slovencik

Osztrák kancellári ajánlat az Irán és Izrael közötti konfliktus enyhítésére

Számos tekintélyes nemzetközi központnak ad otthont Ausztria, amelynek semlegességét a háború utáni alkotmány is rögzíti. Ez a magyarázata annak, hogy Bécs a múltban több konfliktusban házigazdaként vállalt közvetítői szerepet, amelyet ezúttal Izraelnek és Iránnak, továbbá az Egyesült Államoknak ajánlott fel.

A ajánlatot az Irán és Izrael közötti háború, illetve az iráni nukleáris létesítmények amerikai bombázása után a 2025 március elején hivatalba lépett Christian Stocker konzervatív néppárti kancellár tette.

Bécs a többi között a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség központja is, ami – különös tekintettel az iráni atomlétesítményekre – jogosultságát még inkább megerősíti.

Az előzményekhez tartozik, hogy Stocker elődje, Karl Nehammer akkori kancellár a múlt év végén az ukrajnai orosz háború befejezése érdekében ugyancsak bécsi helyszínként béketárgyalásokat javasolt, érdemi válasz azonban sem Moszkva, sem Kijev részéről nem érkezett. Sőt Nehammer korábban Moszkvában is járt, hogy személyesen Vlagyimir Putyin orosz államfőnél is „próbálkozzon”.

A mostani ajánlás értesülések szerint a a parlament illetékes bizottságának ülésén született. Stocker arra utalt, hogy országa a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség székhelyeként vállalná a közvetítői szerepet. A kancellár üdvözölte, hogy az Egyesült Államok beavatkozása hozzájárult az Izrael és Irán között létrejött tűzszünethez. Hangsúlyozta, hogy a remélt béketárgyalások érdekében már felvette a kapcsolatot a NAÜ főigazgatójával, Rafael Grossival, és tárgyalásokat tervez Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel, valamint a közvetítés sikere érdekében az ománi szultánnal is. Irán képviseletével kapcsolatban ugyanakkor a források szerint senkit nem nevezett meg.

A parlamenti bizottságban Stocker hangsúlyozta azt is, hogy nem számol a Hormuzi-szoroson áthaladó olajszállítások blokádjának veszélyével. „Számos érdek szemben áll ezzel” – fogalmazott a kancellár, aki szerint a zárlat Iránnak sem áll érdekében.

Ukrajnával kapcsolatban a kancellár megerősítette, hogy Ausztria továbbra is teljes szolidaritást vállal Ukrajnával. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a béketárgyalások – mint fogalmazott – jelenleg irreálisaik. „Amíg Putyin úgy gondolja, hogy többet érhet el a háborúban, mint a tárgyalóasztalnál, nagyon nehéz lesz az esetleges tárgyalások tető alá hozása” – tette hozzá.

Az osztrák kormány szerdán a közel-keleti konfliktus nyomán fokozott biztonsági intézkedéseket léptetett. A kancellár által ismertetett emelt szintű intézkedések a nemzetközi, azaz az ausztriai amerikai, az izraeli és az iráni létesítményekre vonatkoznak.

Címlapról ajánljuk
Putyin leadta a rendelést: ezt várja Ukrajnától a béketárgyalás előtt

Putyin leadta a rendelést: ezt várja Ukrajnától a béketárgyalás előtt

Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap folytatott telefonbeszélgetése során egyetértettek abban, hogy a harcok végleges leállítása érdekében Kijevnek politikai döntést kell hoznia a Donyec-medencéről - közölte Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója.
Putyin háborús ultimátuma árnyékában találkozik Trump és Zelenszkij – háborús híreink vasárnap

Putyin háborús ultimátuma árnyékában találkozik Trump és Zelenszkij – háborús híreink vasárnap

Oroszország szombat este újabb rakétatámadást indított Kijev és Ukrajna több régiója ellen, amely miatt az ukrán főváros egyes részein megszűnt az áram- és a távhőszolgáltatás. A támadás közvetlenül megelőzte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök amerikai látogatását, ahol Donald Trump elnökkel folytat tárgyalásokat a 20 pontos béketerv véglegesítése érdekében. Az egyik legkritikusabb kérdése továbbra is az, hogy mely területeket adnák át Oroszországnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×