Infostart.hu
eur:
385.95
usd:
332.41
bux:
121797.86
2026. január 16. péntek Gusztáv
Repülőgéproncsok a Sardar Vallabhbhai Patel nemzetközi repülőtér közelében 2025. június 13-án, miután előző nap röviddel a felszállás után lakott területen lezuhant az Air India indiai légitársaság Londonba induló Boeing 787-es Dreamliner gépe az északnyugat-indiai Gudzsarát államban fekvő Ahmedábádban. A hatóságok a fedélzeten tartózkodó 242 személyből 241 halálát megerősítették. Az egyedüli túlélőt, egy indiai gyökerekkel rendelkező brit állampolgárt kórházban kezelnek.
Nyitókép: MTI/EPA/Radzsat Gupta

Pető György: valószínűleg emberi mulasztás okozta az indiai repülőgép-szerencsétlenséget

Azt sem lehet teljesen kizárni, hogy a gumikerekek helyett tévedésből a fékszárnyat húzták be a pilóták, és ezért történt tragédia Ahmedabadban – mondta az InfoRádióban Pető György. A repülési szakértő hozzátette: minden repülőgépet úgy terveznek meg, hogy ha az egyik hajtómű leáll, akkor is tud tovább repülni a másik hajtóművel, így ezzel nem lehet magyarázni a történteket, arra pedig még nem is nagyon volt példa, hogy mindkét hajtómű leálljon.

Csütörtökön nem sokkal a felszállás után lakóépületekre zuhant egy, Indiából az Egyesült Királyságba tartó utasszállító repülőgép. Az Ahmedabad repülőteréről felszálló gépen 242 személy tartózkodott, csütörtök estig a helyi hatóságok mintegy háromszáz halálos áldozatról adtak hírt. Az egyik brit állampolgárságú utast sikerült élve kimenteni a roncsok közül. A túlélő a Boeing 787-8 Dreamliner 11A számú ülésén utazott, amikor a tragédia történt.

Pető György repülési szakértő az InfoRádióban elmondta: a kivizsgálás szempontjából nem bonyolult az ügy, a tragédiát két ok okozhatta. Az egyik opció, hogy egyszerre mind a két hajtómű leállt, de ennek szerinte minimális a valószínűsége. Egyrészt azért, mert nem nagyon volt még ilyenre példa, másrészt a gépeket eleve úgy tervezik, hogy bizonyos rendszereket szétválasztva építenek be. Éppen azért, hogy ha például a gép egyik hajtóműve leáll, akkor azonnal működésbe lehessen hozni a másikat, ugyanis a kettő egymástól függetlenül funkcionál.

A másik verzió szerint valamilyen emberi mulasztás történhetett, és a szakértő is ezt tartja valószínűnek. Mint mondta, az illetékes hatóságoknak először azt kell kideríteniük, hogy az Air India légitársaság gépe kihasználta-e teljesen a kifutópálya hosszát, valamint azt is, hogy a meleg idő, a magas hőmérséklet hogyan befolyásolta a gép repülési tulajdonságait. Vélhetően annak is utánajárnak, miért maradtak kint a kerekek, továbbá feltehetően azt is kivizsgálják, hogy a fékszárnyakat abban a helyzetben tartották-e, ami a felszálláshoz kell. Pető György szerint

még azt sem lehet teljesen kizárni, hogy a gumikerekek helyett tévedésből a fékszárnyat húzták be.

A felvételeken ugyanis azt látszik, hogy a repülőgép mintegy tíz másodpercen át a megszokott módon emelkedik, majd vagy a tolóerő szűnt meg, vagy a felhajtóerő a szárnyon, melynek következtében süllyedni kezdett a gép. Az is látszik a felvételeken, hogy a pilóták megpróbálják emelkedési szögbe állítani a gépet, de mindez hatástalannak bizonyult, lezuhant.

Pető György hozzátette: ha mégis mind a két hajtómű leállt, annak nem is lehetett más a vége, csak tragédia. Ebben az esetben és ilyen magasságban a világ legzseniálisabb pilótája sem tudja fenntartani a gépet. A szakértő azonban inkább emberi mulasztásra gyanakszik, mint technikai hibára. A pilótafülkében egy pilot flying pilóta ül, aki „repüli a gépet”, és egy pilot non-flying, aki kiszolgálja a repülőgépet, illetve a mellette ülő főpilótát. A szerepeket a felszállás előtt osztják ki egymás között. Pető György megjegyezte: megkerülhetetlen kérdés lesz a vizsgálatok során, hogy túlsúlyos volt-e a repülőgép.

Pető György úgy fogalmazott, nincsenek megoldások arra az eshetőségre, ha mind a két hajtómű leáll, a szakma erre nincs is felkészülve, mert nincs realitása. A csütörtöki tragédia abban az esetben következhetett be műszaki hiba miatt, ha mindkét hajtómű leállt,

ha az egyik vagy mindkettő működött, akkor szinte biztosan emberi mulasztás történt.

A szakértő arról is beszélt, hogy a repülő csak akkor emelkedhet fel a betonról, ha a pilóta vagy a kapitány megbizonyosodik róla, hogy a hajtómű működési paraméterei teljesen rendben vannak. Amíg az utasok azt érzik az utastérben, hogy a felszállás során folyamatosan gyorsul a betonon a gép, addig a pilóta monitorozza a hajtóművek teljesítményét. Ha pedig olyan problémát észlel, ami teljesítménycsökkenést idéz elő, akkor megállítja a gépet a pályán. Ami ilyenkor a legfontosabb, hogy a gép mindig a pálya elejétől kezdjen el gyorsulni, mert ha onnan indul el, akkor több hely van a megálláshoz.

Ha a csütörtöki esetnél a pilóta úgy döntött, hogy nem használja ki a teljes kifutópályahosszt, akkor nyilván kevesebb lehetősége volt arra, hogy megálljon.

A felmerülő kérdésekre választ adhat a feketedoboz és a hangfelvevő, ha sértetlenül előkerül. A fő kérdés, hogy mennyire tudják kinyerni az adatokat.

Pető György számára nagyon meglepő és rejtélyes, hogy a 11A számú ülésén utazó férfi hogyan élhette túl a balesetet, mert szerinte nem életszerű. A repülő becsapódott a földbe, hatalmas lángok csaptak fel, egy ember mégis életben maradt, mindenki más meghalt, a szakértőnek ez minden fantáziáját túlszárnyalja.

Végül megjegyezte: mindazok, akik egy kicsit értenek a repüléshez, kellő tapasztalatokkal rendelkeznek és otthonosan mozognak ebben a közegben, eleve nem választják az Air India légitársaság gépeit, de a mostani eset után lehet, hogy akik mégis így döntenek, először a 11A jelzésű ülést fogják keresni.

(A nyitóképen: repülőgéproncsok a Sardar Vallabhbhai Patel nemzetközi repülőtér közelében 2025. június 13-án, miután előző nap röviddel a felszállás után lakott területen lezuhant az Air India indiai légitársaság Londonba induló Boeing 787-es Dreamliner gépe az északnyugat-indiai Gudzsarát államban fekvő Ahmedabadban.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trumpot lebeszélték az Irán elleni csapásról – legalábbis egy időre

Tudósítónktól
Donald Trumpot lebeszélték az Irán elleni csapásról – legalábbis egy időre

Egyes értesülések szerint az utolsó pillanatban beszélték le Donald Trumpot az Irán elleni csapásról, katonai források viszont arra utalnak, hogy az amerikai haderő a karibi missziója miatt nem rendelkezik elegendő eszközzel a Közel-Keleten. A Pentagon mindenesetre most repülőgép-hordozót indít a térségbe.

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdett a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben a fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról: az ukrán tónus „bicskanyitogató”, Brüsszel pedig „kitapos és kiprésel mindenkiből minden pénzt”, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció – mondta.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×