Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 27. vasárnap Adalbert
Repülőgéproncsok a Sardar Vallabhbhai Patel nemzetközi repülőtér közelében 2025. június 13-án, miután előző nap röviddel a felszállás után lakott területen lezuhant az Air India indiai légitársaság Londonba induló Boeing 787-es Dreamliner gépe az északnyugat-indiai Gudzsarát államban fekvő Ahmedábádban. A hatóságok a fedélzeten tartózkodó 242 személyből 241 halálát megerősítették. Az egyedüli túlélőt, egy indiai gyökerekkel rendelkező brit állampolgárt kórházban kezelnek.
Nyitókép: MTI/EPA/Radzsat Gupta

A miniszter szerint nem lehet kizárni, hogy szabotázs miatt zuhant le az Air India járata

Egyes szakértők szerint a repülőgép két hajtóműve egyszerre hibásodott meg, és ez okozta a tragédiát, az indiai légiközlekedési miniszter szerint azonban ez rendkívül szokatlan lenne, hasonlóra még soha nem volt példa. A nyomozásban brit és amerikai szakemberek is részt vesznek.

Az indiai hatóságok vizsgálják annak a lehetőségét is, hogy szabotázs okozhatta az Air India 171-es járatának június 12-i tragédiáját Ahmedabadban – írja az Index a The Telegraph beszámolója alapján.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, a gép az ahmedabadi repülőtérről indult Londonba, mikor közvetlenül a felszállás után visszazuhant, és a földbe csapódott. A katasztrófának egyetlen túlélője volt. Egy repülési szakértő bizonyítottnak találta, hogy a zuhanáskor a gépen kioldódott a légáramlásos turbina, ezért szerinte mindkét hajtómű leállása okozhatta a tragédiát.

India szövetségi polgári légiközlekedési minisztere a napokban újra megszólalt, és egy interjúban

nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy szabotázs történt.

Murlidhar Mohol ritka esetnek nevezte a történteket. Bár egyes veterán pilóták és a szakértők nyilatkozataikban arra utaltak, a balesetet a két hajtómű meghibásodása okozta, a miniszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, még soha nem fordult elő, hogy egy repülőgépnek mindkét hajtóműve egyszerre állt volna le, így nem valószínű, hogy ez történt.

A miniszter hozzátette: „szerencsétlen baleset” volt, a vizsgálatok folytatódnak, és az esetleges szabotázs is napirenden marad. „Amint megérkezik a jelentés, meg tudjuk majd állapítani, hogy motorprobléma vagy üzemanyag-ellátási probléma volt-e. Remélhetőleg kiderül, miért állt le mindkét motor” – jegyezte meg a tárcavezető.

A nyomozásban az indiai hatóságok mellett amerikai és brit szakértők is részt vesznek. A brit lap értesülései szerint megvizsgálják a hajtómű tolóerejét, a fékszárnybeállításokat és azt is, hogy miért maradtak kiengedve a futóművek. Átnézik a karbantartási feljegyzéseket, a személyzet intézkedéseit felülvizsgálják és kiértékelik a repülőtér kamerafelvételeit, a rádiókommunikációt és a felszálláskori környezeti feltételeket. A madárral való ütközés lehetőségét állítólag már kizárták.

A légiközlekedési miniszter elmondta: a feketedoboz tartalmaz egy olyan eszközt is, ami rögzíti a pilótafülkében a két pilóta között elhangzottakat. Ígérete szerint három hónapon belül készül el a jelentés. Az indiai kormány közölte, hogy a feketedobozokból származó adatok elemzését június 24-én kezdték egy indiai és amerikai szakértőkből álló csapattal, akik közül néhányan az Egyesült Államok Nemzeti Közlekedésbiztonsági Testületénél dolgoznak.

Címlapról ajánljuk
Europion kutatás: a többség szerint helyes volt kikérni Magyar Péter mentelmi jogát is

Europion kutatás: a többség szerint helyes volt kikérni Magyar Péter mentelmi jogát is

A szokásos aránynál jóval többen nem tudnak véleményt mondani az ügyészség körüli vitáról. A magyarok relatív többsége egyetért azzal, hogy a Tisza frakciója elveti Szathmáry Zoltán legfőbb ügyésznek jelölését, de eközben támogatják a miniszterelnök mentelmi jogának kikérését. Ez derül ki az Europion friss közvélemény-kutatásából. A részletekről Bojár Ábel, a társaság kutatási igazgatója beszélt az InfoRádióban.

Kiderült, hogy mi a legnagyobb gond a buszsávokkal

Egy friss tanulmány szerint a főváros jelentősebb buszfolyosóinak célzott fejlesztése évente akár 20–30 millió euró társadalmi hasznot is hozhat. A kutatás szerint ehhez még költséges nagyberuházásokra sincs feltétlenül szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×