Infostart.hu
eur:
385.39
usd:
331.83
bux:
121379.03
2026. március 3. kedd Kornélia
Boris Pistorius német védelmi miniszter nyilatkozik az európai uniós tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozása előtt Brüsszelben 2024. november 19-én.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Boris Pistorius határozott nemet mondott az ukránok álomfegyverére, helyette még több pénzt ígért

A német védelmi miniszter további pénzügyi és katonai támogatást ígért az ostromlott országnak, és nemet mondott pártja békét sürgető felhívására.

A hét közepén egyfajta politikai földrengést váltott ki Berlinben az a manifesztum, amelyet mintegy száz szociáldemokrata, illetve a párthoz közel álló politikus írt alá. Annak tartalmától elhatárolódott a kisebbik koalíciós párt több tekintélyes politikusa, köztük a védelmi miniszter, Boris Pistorius is. Nyilatkozott a memorandummal kapcsolatban a koalíciós kormány vezetője, Friedrich Merz kancellár Ukrajna további támogatása mellett foglalt állást, és a jelenlegi körülmények között kizárt mindenfajta tárgyalást az agresszor Oroszországgal.

A védelmi tárca vezetője ilyen előzmények után tett látogatást Kijevben, megerősítve a május első hetében hivatalba lépett koalíció Ukrajnával kapcsolatos politikáját. Nem sokkal korábban ennek részleteit a kancellár is ismertette, nagy súlyt helyezve az ország széles körű támogatására. Merz Berlinben az ukrán elnökkel „az együttműködés új dimenziójaként” közös fegyvergyártásban állapodott meg.

A kancellár a jövőt illetően a régóta napirenden lévő, a legkorszerűbbnek számító, csaknem 500 kilométer hatótávolságú Taurus robotrepülőgépek szállítását sem zárta ki, de közölte, hogy azok esetleges átadása – egyelőre legalábbis – nincs napirenden. Ezt kijevi látogatása során Boris Pistorius is megerősítette. Hangsúlyozta, hogy az ismételt ukrajnai kérések ellenére

Németország továbbra sem tervezi a cirkálórakéták szállítását.

Volodimir Zelenszkijjel az élen az ukrán vezetők ezt már nem sokkal a háború kitörése után az akkori Scholz-kormánynál többször is kezdeményezték. Berlin azonban arra hivatkozva utasította el, hogy ezzel Németország közvetlenül belesodródhat a háborúba.

Noha Taurusokat nem is, a védelmi miniszter Zelenszkijnek sok mindent ígért. Így kilátásba helyezte, hogy az idei esztendőre biztosított hétmilliárd eurós német katonai támogatást további 1,9 milliárd euróval növelik. Ha a Bundestag erre áldását adja, Ukrajna idén összesen csaknem kilencmilliárd eurós német katonai támogatásban részesül.

Ezen felül a Merz-kormány még pénzügyi segítséget is ad, Pistorius szerint befektet az ukrán fegyveriparba. „Pénzt adunk az ukránoknak saját fegyvervásárlásra” – idézte a Der Spiegel a védelmi minisztert, aki megerősítette azt a Merz kancellár által korábban mondottakat is, hogy a két ország közösen nagyobb hatótávolságú manőverező robotrepülőgépek, drónok és rakéták gyártását tervezi.

A védelmi miniszter Kijevben nem említette a pártján belüli „elhajlók” békepolitikát és ennek jegyében Oroszországgal tárgyalásokat sürgető, a fegyverkezést elítélő memorandumát. Közvetlenül a látogatás előtt azonban a kancellárhoz hasonlóan elítélte az abban foglaltakat. Oroszországot ugyancsak agresszornak nevezte, és a jelenlegi körülmények között kizárt mindenfajta tárgyalást.

Legfrissebb értesülések szerint a szociáldemokrata párt továbbra is erősen megosztott a manifesztum tartalmával kapcsolatban. Lars Klingbeil párelnök megerősítette, hogy mindez napirenden lesz a párt küszöbönálló kongresszusán, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem ért egyet az üzenettel. Klingbeil a a Merz-kormány pénzügyminisztere, és egyben az alkancellári tisztséget is betölti.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mélypontra ütötte a forintot a szárnyaló gázár

Mélypontra ütötte a forintot a szárnyaló gázár

A forint kedden több mint három egységgel gyengült az euróval szemben, az árfolyam megközelítette a 385-ös szintet, miközben a dollár is 331 forint közelébe erősödött. A hazai devizára részben az nehezedik, hogy a hétfői 50 százalékos ugrás után tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, az európai jegyzés ismét 50 euró fölé került, a befektetők pedig attól tartanak, hogy a közel-keleti háború komoly termelési és szállítási fennakadásokat okozhat. A tavalyi negyedik negyedévben mindössze 0,2 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, ami gyakorlatilag stagnálást jelent. A most publikált második becslés megerősítette a korábbi adatot, a részletek pedig azt mutatják, hogy 2025 végén sem sikerült érdemben dinamizálni a gazdaságot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×