Németországban most irányváltás történik a bevándorlás kezelésében, a kormánypártok koalíciós szerződésének számos eleme utal erre – mondta Dócza Edith Krisztina. A Migrációkutató Intézet vezető elemzőj kettőt emelt ki. Az egyik a menedékkérők határon történő megállítása – ez volt az egyik fő vitapont a pártok között. A másik fő téma, hogy a már Németországban élő menekültekre vonatkozó intézkedéseket hogyan reformálják meg, milyen szigorításokat vezessenek be.
Az elemző emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évtizedben Németország a nyitott kapuk politikáját választotta, és olyan szociális ellátórendszert vezetett be, amely tulajdonképpen meghívólevél volt a harmadik országbeli állampolgároknak. „A koalíciós szerződésből most azt látni, hogy a kormánypártok ezen változtatni kívánnak” – mondta Dócza Edith Krisztina.
"A gyakorlatban arra lehet számítani, hogy mindenkit megállítanak majd a határon, mindenkit egyesével ellenőriznek, és aki nem jogosult belépni Németországba, azt már a határon vissza fogják fordítani. Ezzel kapcsolatban tárgyalásokat folytattak a szomszédos országokkal, Ausztriával, Lengyelországgal, Csehországgal" – jelezte a kutató. Hozzátette, hogy ezt miként fogják megvalósítani, arról még nem jelentek meg hírek.
Az elemző arról is beszélt, hogy a kitoloncolások várhatóan gyakoribbak lesznek, elsősorban a szírek, illetve az afgánok esetében, és a koalíciós szerződés tartalmazza azt is, hogy a családegyesítést felfüggesztenék a kiegészítő védelemben részesülőknél. Ide tartoznak azok a harmadik országbeli menedékkérők, akik nem tekinthetők menekültnek, de a hazájukba való visszatérés esetén valós veszélynek, például kínzásnak vagy halálbüntetésnek lennének kitéve.
Tavaly júniusban a szociáldemokraták vezette kormánykoalíció bevezette a hároméves honosítási folyamatot. Ennek az volt a lényege, hogy aki már beszél C1 szinten németül, illetve tud felmutatni integrációs eredményeket, például végzett önkéntes munkát, vagy munkában, esetleg tanulás terén jó eredményeket tudott elérni, az három év után már kérhette a honosítást. Az elemző hangsúlyozta, hogy a három év utáni honosítás lehetőségét megszüntetné az új kormánykoalíció, helyette az ötéves honosítási eljárás lépne életbe, ami azt jelenti, hogy aki már öt éve folyamatosan Németországban tartózkodik, és B1 szinten beszél németül, továbbra is kérvényezheti a német útlevelet.
A szigorítások nem csak az Európán kívüli országokból érkezőket érintenék, hanem a nyugat-balkániakat is. „Az eddigi szabályozás szerint nagyjából 50 ezer szakképzetlen munkaerő bevándorlását engedélyezték nyugat-balkáni országokból, ezt most csökkentenék 25 ezerre éves szinten, illetve az újonnan érkező ukránoktól pedig már megvonnák a Bürgergeldet, ami tulajdonképpen egyfajta juttatás, amit az alacsony jövedelműek számára utal ki a kormány” – sorolta a kutató.
Hozzátette: a német kormány tervei között szerepel az is, hogy felfüggeszti a nemzetközi befogadási programokat. Ide tartozik például az afgán menekültek befogadása. Olyan menekültekről van szó, akik még a korábbi afganisztáni misszió során dolgoztak a német hadseregnek, akár tolmácsfeladatokat láttak el, vagy más segítő funkcióban szolgáltak. Április 8-án a kormány már elrendelte az ENSZ által elismert menekültek letelepítését célzó program leállítását, ugyanakkor számítani lehetett arra, hogy ezt újra fogják indítani, így a mostani blokkolás további jele annak, hogy Németországban irányváltás történik a bevándorlás kezelésében – fogalmazott a vezető elemző.
