Mohamed el-Basírt, Idlíb tartomány ellenzéki kormányzatának vezetőjét nevezték ki az átmeneti szíriai kormány élére, amelyet 2025. március 1-jéig vezethet. Az Aszad-rendszer bukása és a hatalomváltás után a jelenlegi vezetés ígérete szerint kiegyensúlyozott viszonyra törekszik a Közel-Kelet meghatározó szereplőivel, de Csicsmann László az InfoRádióban arról beszélt, hogy igencsak eltérőek az érdekek a térségben.

A Közel-Kelet-szakértő emlékeztetett, hogy az elmúlt napokban markáns katonai támadásokat intézett Izrael a szíriai haditengerészet és a légierő létesítményei ellen. Szerinte ennek az a célja, hogy Szíria stratégiai kapacitásait meggyengítsék, mert így az ország felől a közeljövőben nem várható számottevő támadás Izrael irányába. "A felkelők vezetője jelezte, hogy szeretne békésen együtt élni Izrael állammal. Kérdéses, hogy egy ilyen típusú katonai beavatkozás mennyire alapozza meg egyébként a kapcsolatokat" – tette hozzá a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

A szakértő szerint Törökországnak egyértelmű célja, hogy az északi területeiről minél gyorsabban visszatelepítse a több mint hárommillió regisztrált menekültet. Ebben az értelemben a mostani fordulat elsősorban Ankara érdekeit szolgálja, ugyanakkor Csicsmann László arra figyelmeztetett, hogy a politikai és a gazdasági helyzetet sem segítené elő, ha hirtelen megjelenne hárommillió hazatérő szír állampolgár, akinek még lakóhelye sincs.

A szakértő szerint Irán a nagy vesztese a szíriai változásoknak, és jelenleg nincs is olyan állapotban, hogy érdemben be tudjon avatkozni. Az öböl menti gazdag országról pedig úgy vélekedett, hogy egyelőre kivárnak, de az nyilvánvaló, hogy Szaúd-Arábiának és az Egyesült Arab Emírségeknek sem érdeke, hogy esetleg egy iszlám alapelveken nyugvó kormányzat jöjjön létre, amire pedig szerinte továbbra is esély van.

Európa is folyamatosan figyeli a szíriai eseményeket, elsősorban migrációs okok miatt. Csicsmann László hangsúlyozta, hogy nyolc európai ország már felfüggesztette a szírek menekültkérelmeinek elbírálását, mert az a várakozás, hogy Szíriát biztonságos országgá lehet minősíteni a következő időszakban. Arra azonban minimális esélyt lát, hogy az otthoni helyzet stabilizálódása után tömegesen térjenek haza Európából a letelepedési engedéllyel rendelkező szír menekültek, már csak azért is, mert az ottani gazdasági helyzet szerinte katasztrofális, és külső beavatkozás nélkül ebben nem is várható érdemi változás.

A környező országokból is szerinte azért érkezhetnek vissza majd tömegesen menekültek, mert Törökország hiába nevezi a folyamatot önkéntesnek, valójában visszatérésre kényszeríti a szír menekülteket, és hasonló lépésre készül Libanon és Jordánia is.

"Azt kevésbé tartom valószínűnek, hogy Európából tömegesen visszainduljon a szíriai lakosság, különösen azok, akik már papírokkal, tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Inkább arról lehet szó, hogy akik most nyújtják be a kérelmüket, vagy az most van elbírálás alatt, ők negatív döntésben részesülnek, és haza kell menniük. Ez reális forgatókönyv" – mondta a Magyar Külügyi Intézet kutatója.