Március 1-ig nevezték ki Szíriában az átmeneti kormányt, "a papírforma érvényesült" - fogalmazott az InfoRádióban Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Kiemelte, Szíria "prezidenciális rendszer", ahol az elnök lemondását követően de facto a fegyveres felkelők vezetője vette át az elnöki jogköröket, ő nevezte ki azt a kormányfőt, aki egyébként január óta Idlíb tartományban és vezetőként szolgált.

"Mohamed el-Basir egy technokrata politikus, tehát az ő háttere nem a felkeléshez kötődik, mérnöki végzettséggel rendelkezik, és az elmúlt években a tartományában az elsődleges feladata volt az egyes szolgáltatások bevezetése, lényegében a szenvedőknek a megsegítése, tehát alapvetően pozitív dolgok, előrelépés, hogy ő lett a kormányfő" - ecsetelte a szakértő.

A nagy kérdés szerinte most az, hogy a többi felkelő csoport egyáltalán el fogja-e fogadni ezt a folyamatot, különösen, hogy már északon azért kirobbantak bizonyos fegyveres események a Törökország által támogatott Szíriai Nemzeti Hadsereg és a kurd csoportok között.

Ismert, több fegyveres csoport működik a térségben - például Líbiában -, gyakorlatilag emiatt is káosz van, számos ellenérdeket féllel. A szakértő szerint a líbiai folyamat mindenképpen kerülendő lesz Szíriában, vagy épp az, ami 2003 után volt Irakban, de "korai megmondani, hogy ezek a csoportok most leteszik-e a fegyvert".

"A cél az lenne, hogy betagozódjanak a szíriai hivatalos reguláris haderőkbe. A hadsereg egy része egyébként elmozdult, vezetőik a szomszédos országokba próbáltak menekülni, de

sok katonáról van szó, akik most jórészt Szíriában vannak. Ha őket alapvetően úgymond nem kergetik el, ahogy Irakban történt, akkor ez akár szintén egy pozitív irányú folyamat lehet."

A problémát viszont az okozza, hogy a legnagyobb felkelőcsoport mellett van egy, amely déli irányból indult Damaszkusz felé, a Törökország által támogatott Szíriai Nemzeti Hadsereg, az ernyőszervezet, amelyet még a nyugatiak hoztak létre, a Szabad Szíriai Hadsereg, ezek márpedig "eltérő ideológiai nézőponttal rendelkeznek Szíria jövőjét illetően".

Annak idején Irak esetében is sokszor vetették Amerika szemére, hogy úgymond exportálja a demokráciát olyan viszonyokra, amelyek nem érettek erre, de Szíria esetében a szakértő szerint nincs olyan külső szereplő, amely nagyon szeretne beleszólni a folyamatokba.

Azt valószínűsíti, ebből

a folyamatból egy "nem demokratikus kormány nő ki", de ez nem volna meglepő sem, mivel a felkelő csoportok egyike sem tekinthető demokratikus tömörülésnek.

"Szíria azért több mint bő egy évtized alatt egy nagyon súlyos polgárháborún és egy proxiháborún is keresztülment, tehát itt az önmagában már pozitív, ha a csoportok képesek letenni a fegyvert, és elfogadni azt, hogy egy erőszakmonopóliummal rendelkező hadsereg, illetve kormányzat van az ország élén" - foglalta össze Csicsmann László.