Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Az orosz védelmi minisztérium 2024. július 15-én közreadott videójáról készített képen orosz haditengerészek a kínai haditengerészekkel közös hadgyakorlatuk előtti fogadási ünnepségen a Kuangtung (Kanton) tartománybeli Csancsiang támaszpontján 2024. július 14-én. A Tengeri kölcsönhatás – 2024 fedőnevű manőverek során a kínai és az orosz haditengerészeti egységek légvédelmi és tengeralattjáró-elhárítási gyakorlatot hajtanak végre, továbbá tengeri mentési feladatokat is végeznek.
Nyitókép: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium

Mit művel az orosz hadsereg a Földközi-tengeren?

A moszkvai katonai tárca közölte, hogy a gyakorlatot a hatályos nemzetközi jogi normáknak, valamint Oroszországnak más államokkal megkötött, a felségvizeken kívüli tengeren és a felette lévő légtérben bekövetkező incidensek megelőzéséről szóló megállapodásoknak megfelelően hajtják végre.

Hadgyakorlatot tart az orosz haditengerészet a Földközi-tenger keleti részén Alekszandr Moiszejev tengernagy, főparancsnok vezényletével - közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint a december 1. és 3. közötti, az orosz fegyveres erők kiképzési tervének megfelelő gyakorlaton több mint ezer katona, 10 hajó és támogató hajó, 24 repülőgép - köztük MiG-31I típusú, Kinzsal típusú hiperszonikus rakétákkal felszerelt vadászgépek -, valamint a Basztyion partvédelmi rakétarendszer vesz részt.

A gyakorlat keretében az Admiral Gorskov és az Admiral Golovko fregatt hiperszonikus Cirkon rakétákat lőtt ki, a Basztyion rendszer pedig Onyiksz manőverező robotrepülőgépet indított. Kedden légi és tengeri indítású precíziós rakétákat indított az orosz légierő és hadiflotta.

A moszkvai katonai tárca közölte, hogy a gyakorlatot a hatályos nemzetközi jogi normáknak, valamint Oroszországnak más államokkal megkötött, a felségvizeken kívüli tengeren és a felette lévő légtérben bekövetkező incidensek megelőzéséről szóló megállapodásoknak megfelelően hajtják végre.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×