Az év elejéhez képest jelentősen csökkent a magyarok Európai Unióba vetett bizalma, miközben az uniós átlag nőtt – derült ki a múlt héten nyilvánosságra hozott Eurobarométer-felmérésből. A magyarok fele azonban így is bízik az EU-ban, miközben a nemzeti kormány és a parlament megítélése ennél rosszabb. Az arányok még így is valamivel jobbak idehaza az uniós átlagnál, főleg a kormányról alkotott vélemény esetében, ahol nyolc százalék a különbség.

Az NKE Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense az InfoRádióban elmondta: az év elején még a magyar válaszadók 53 százaléka mondta azt, hogy bízik az Európai Unióban mint intézményben, a legfrissebb kutatásban viszont már csak 50 százalék vélekedett így. Ezzel ellentétes irányba pedig nőtt azoknak az aránya, akik nem bíznak vagy kevésbé bíznak az unióban.

A bizalmatlanok aránya ugyanis 41-ről 47 százalékra emelkedett.

Kalas Vivien szerint is fontos összevetni, hogy milyen a magyar kormány, illetve az EU megítélése a magyar emberek körében. Az év elejéhez képest 40-ről 41 százalékra nőtt azok aránya, akik pozitívan vélekednek a magyar kormányról, illetve 54-ről 56 százalékra emelkedett azok aránya, akik nem bíznak a kabinetben. Az elemző kiemelte, hogy a korábbi felmérésekhez képest csökkent a válaszadást megtagadók vagy bizonytalanok száma, vagyis többen kívántak véleményt formálni az EU-ról, a kormányokról és a parlamentek működéséről. Kalas Vivien szerint sem túl kedvező az unióba vetett hazai bizalmat mutató adat (50 százalék), viszont szinte teljesen megegyezik az uniós átlaggal (51 százalék), ami mögött van egy tendencia, hiszen 2008 óta folyamatosan romlik – igaz, nem nagymértékben – az EU megítélése. 2007-ben még 57 százalékos volt az uniós átlag, ezzel együtt a szakértő szerint jó eredménynek mondható, hogy az elégedettek aránya 50 százalék felett maradt.

Kalas Vivien felidézte: a tendenciák alapján egészen 2020-ig együtt mozgott az unióba és a nemzeti kormányokba vetett bizalom Európa-szerte, majd a koronavírus-járvány, illetve a pandémia okozta nehézségek kezelése fordulópontot jelentett, mert azóta ez kettévált.

Az elmúlt négy évben ugyanis folyamatosan csökkent a nemzeti kormányokba vetett bizalom, míg az unió megítélése egyre jobb lett.

A legújabb Eurobarométer-felmérésen mind a magyarok, mind az EU-tagállamokban élő emberek többsége az inflációt és a megélhetési problémákat jelölték meg a legnagyobb kihívásnak, a második helyen viszont már van eltérés. Uniós szinten ugyanis a bevándorlástól való félelem került a második helyre, míg Magyarországon ez kikerült az öt legnagyobb probléma közül. Kalas Vivien szerint ez azzal magyarázható, hogy Magyarországot kevésbé érinti közvetlenül a migráció, míg más uniós tagállamokat komoly feladatok elé állít ez a probléma, ami pedig felfelé húzza az uniós átlagot.

Az elemző hangsúlyozta: az emberek az ilyen felméréseken mindig azokat a gondokat jelölik meg az első helyeken, amelyek hatással vannak a mindennapjaikra, ezek pedig leginkább gazdasági, megélhetési kérdések. Felhívta a figyelmet, hogy a sorrend nemzetenként eltérhet, hiszen nem mindenhol ugyanazok a prioritások.

Kalas Vivien elmondta: a legfőbb európai problémák tekintetében a klímapolitika mindig előkelő helyen szerepelt a korábbi kutatásokban, általában az első három vagy öt legnagyobb kihívás közé sorolták a megkérdezettek. A kérdést továbbra is fontosnak tartják az uniós tagállamokban élő emberek, de az utóbbi időben csökkent a klímapolitika jelentősége, sokkal inkább a gazdasági kérdések, a bevándorlás ügye került a középpontba. Ugyancsak prioritást élvez az Európai Unió állampolgárai körében a biztonság- és védelempolitika, azon belül is az ukrajnai háború ügye, ami sokkal inkább foglalkoztatja jelenleg az embereket, mint például a klímaváltozás elleni küzdelem.