A felmérés szerint a megkérdezettek 76 százaléka ért egyet azzal, hogy Oroszország ukrajnai háborúja fenyegetést jelent az Európai Unió biztonságára.

Az ukrajnai háborúval kapocslatban tízből csaknem kilenc európai (87 százalék) ért egyet azzal, hogy az EU-nak fenn kell tartania a humanitárius segítségnyújtását a háború által érintett lakosság számára. A megkérdezettek 71 százaléka támogatja az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szemben bevezetett gazdasági szankciókat. 68 százalék azok aránya, akik egyetértenek azzal, hogy az EU pénzügyi támogatást nyújtson Ukrajnának. Tízből hat megkérdezett helyesli, hogy az EU tagjelölt státuszt adott Ukrajnának,

és 58 százalékuk egyetért azzal, hogy az EU finanszírozza katonai felszerelések vásárlását és szállítását Ukrajnának.

Az európaiak szerint az uniós fellépéseknek a biztonság és a védelem (33 százalék) területére kell összpontosítania, amit a migráció (29 százalék), a gazdasági helyzet (28 százalék), az éghajlat és a környezetvédelem (28 százalék), valamint az egészségügy (27 százalék) követ. A válaszadók 44 százaléka gondolja úgy, hogy az EU-nak rövid távon a béke és a stabilitás, majd pedig az élelmiszer-, egészségügyi és ipari ellátás biztosítására, valamint migráció kezelésére kell összpontosítania. A tiszta energiával kapcsolatban a megkérdezettek úgy vélik, hogy az EU-nak először a megújuló energiát (38 százalék) kell előnyben részesítenie, amit a fenntartható mezőgazdaságba (31 százalék), az energiainfrastruktúrába és a tiszta technológiába irányuló beruházások (28 százalék) követnek.

Tízből csaknem hét válaszadó (69 százalék) egyetért azzal, hogy az EU-nak "elegendő hatalma és eszköze" van ahhoz, hogy megvédje Európa gazdasági érdekeit.

Hasonlóképpen 69 százalék ért egyet azzal, hogy az Európai Unió a "stabilitás helye a zavaros világban".

A megkérdezettek legtöbbje pozitívan tekint az uniós bővítésre. Albánia esetében a válaszadók 81 százaléka, Montenegró esetében 75 százaléka, Koszovó esetében 70 százaléka, Georgia esetében 58 százaléka, Észak-Macedónia és Bosznia-Hercegovina esetében egyaránt 56 százaléka, Moldova esetében 52 százaléka, Törökország esetében 42 százaléka, valamint Szerbia esetében 38 százaléka vélekedik pozitívan.

Az Eurobarométer felmérés azt mutatja továbbá, hogy az európaiak által az EU-ba vetett bizalom szintje 2007 óta a legmagasabb. A válaszadók európai szinten 51 százalékban, a magyar válaszadók 50 százalékban vélekedtek így. A felmérésből az is kiderül, hogy az európaiak a korábbinál nagyobb arányban (61 százalék) optimisták az EU jövőjét illetően, a magyar válaszadók 51 százaléka érzi így.

A megkérdezettek többsége támogatja, hogy az EU erősebb és függetlenebb legyen, különösen a jelenlegi globális kihívások közepette.

Az európaiak összessége szerint az uniónak középtávon leginkább a biztonság és a védelem területén kell fellépnie, míg a magyar válaszadók legfontosabb prioritása az élelmiszer-, egészségügyi és ipari ellátás biztosítása az EU-ban - írták.