Infostart.hu
eur:
385.17
usd:
331.77
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Herbert Kickl, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke (k) ünnepel a párt eredményváró eseményén Bécsben 2024. szeptember 29-én, miután megnyerték az osztrák parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Az Osztrák Szabadságpárt nem lassít, elvitte Stájerországot is, és feladta a leckét az új kormánynak

Csaknem két hónap telt el az Ausztriában szeptember 29-én tartott parlamenti választások óta, amelyek az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) földcsuszamlásszerű győzelmét eredményezték A hét végi stájerországi tartományi választások azt mutatják, hogy a lakosság hangulata semmit nem változott.

Az országos parlamenti választások nyomán mind a Néppárt (ÖVP), mind a szociáldemokraták (SPÖ) és a törvényhozásban marad két kisebb párt, a Zöld Párt és a NEOS is közölte, hogy az általuk szélsőjobboldalinak tartott, Herbert Kickl vezette Szabadságpárttal nem hajtandók koalícióra lépni, így hiába nyerte meg a voksolást az FPÖ, Alexander van de Bellen államfő Karl Nehammer kancellárt bízta meg kormányalakítással. A napokban eldőlt az is, hogy a két nagyobb párt, az ÖVP és az SPÖ a "stabil többség" érdekében a NEOS-t (Új Ausztria és Liberális Fórum) választja harmadik kormányzati partnerként. A koalíciós tárgyalások a hírek szerint immár a célegyenesbe jutottak.

Ilyen körülmények között robbant a stájerországi "bomba", megerősítve a lakosság országos hangulatát. Az államfői megbízás és a koalíciós partnerek "egymásra találása" ellenére nem csökkent, ellenkezőleg nőtt a "Kickl-párt" támogatottsága, ami az adatok alapján elsősorban a vidék, ugyanakkor a nagyobb városok lakosságának hangulatát is tükrözi. Az Osztrák Szabadságpárt az előzetes eredmények szerint a voksok 34,8 százalékát szerezte meg, az ÖVP 26,8, az SPÖ 21,4 százalékot kapott.

Nem véletlen, hogy elemzők most az latolgatják, milyen következményei lehetnek a stájerországi eredményeknek a hárompárti szövetségi kormánykoalíció megalakulásra és nem utolsó sorban az osztrák lakosság jövőbeni hangulatára.

Az ORF közszolgálati médium által idézett szakértők szerint a vasárnapi tartományi választási eredmények jelentősen befolyásolhatják a koalíciós tárgyalásokat, erősítve a nyomást a három pártra. Az ÖVP, az SPÖ és a NEOS tárgyalóinak mielőbbi konszenzusra kell jutnia a vitatott, mindenekelőtt a bevándorlást, a gazdaságot, ezen belül az új adók esetleges bevezetését érintő vitákban. Ennek érdekében az elemzők szerint "nehéz kompromisszumokat" kell kötniük.

Természetesen kérdés az is, hogy a stájerországi eredmények miként befolyásolják a helyi tartományi kormány megalakítását. A szavazók az eredmény szerint nemet mondtak az eddigi, az ÖVP-ből és az SPÖ-ből álló koalícióra, amit jól jelez, hogy mindkét párt eddigi legrosszabb választási eredményét érte el, ezzel szemben az FPÖ megduplázta szavazatainak számát a 2019-es helyi választási eredményekhez képest.

A szabadságpárt helyi kormányzati részvétele aligha megkerülhető, mint ahogy Voralbergben is az ÖVP és az FPÖ együttesen van hatalmon

– vélekednek az elemzők.

Herbert Kickl szabadságpárti elnök a stájerországi választási eredményeket országosan értékelve azt hangoztatta, hogy a szavazók nemet mondtak az ÖVP, az SPÖ és a NEOS alakulóban lévő, amúgy is vesztes koalíciójára. A szabadságpárti elnök Karl Nehammer kancellárt azonnali lemondásra szólította fel. "A tartományi választási eredményekkel az ország lakossága, a társadalmi igazságosság aratott győzelmet" – vélekedett.

Elemzők szerint kizárt, hogy a stájerországi szavazás, illetve Kickl nyilatkozata bármit is változtatna a jelenlegi kormánykoalíciós tárgyalások jövőjén. Sőt a viták ellenére inkább felgyorsíthatják az új kormány megalakulását.

A Nehammer vezette koalíciónak ugyanakkor már januárban újabb megmérettetéssel kell szembenéznie, amikor Burgenlandban tartanak tartományi választásokat.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×