Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Herbert Kickl, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke (k) ünnepel a párt eredményváró eseményén Bécsben 2024. szeptember 29-én, miután megnyerték az osztrák parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Az Osztrák Szabadságpárt nem lassít, elvitte Stájerországot is, és feladta a leckét az új kormánynak

Csaknem két hónap telt el az Ausztriában szeptember 29-én tartott parlamenti választások óta, amelyek az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) földcsuszamlásszerű győzelmét eredményezték A hét végi stájerországi tartományi választások azt mutatják, hogy a lakosság hangulata semmit nem változott.

Az országos parlamenti választások nyomán mind a Néppárt (ÖVP), mind a szociáldemokraták (SPÖ) és a törvényhozásban marad két kisebb párt, a Zöld Párt és a NEOS is közölte, hogy az általuk szélsőjobboldalinak tartott, Herbert Kickl vezette Szabadságpárttal nem hajtandók koalícióra lépni, így hiába nyerte meg a voksolást az FPÖ, Alexander van de Bellen államfő Karl Nehammer kancellárt bízta meg kormányalakítással. A napokban eldőlt az is, hogy a két nagyobb párt, az ÖVP és az SPÖ a "stabil többség" érdekében a NEOS-t (Új Ausztria és Liberális Fórum) választja harmadik kormányzati partnerként. A koalíciós tárgyalások a hírek szerint immár a célegyenesbe jutottak.

Ilyen körülmények között robbant a stájerországi "bomba", megerősítve a lakosság országos hangulatát. Az államfői megbízás és a koalíciós partnerek "egymásra találása" ellenére nem csökkent, ellenkezőleg nőtt a "Kickl-párt" támogatottsága, ami az adatok alapján elsősorban a vidék, ugyanakkor a nagyobb városok lakosságának hangulatát is tükrözi. Az Osztrák Szabadságpárt az előzetes eredmények szerint a voksok 34,8 százalékát szerezte meg, az ÖVP 26,8, az SPÖ 21,4 százalékot kapott.

Nem véletlen, hogy elemzők most az latolgatják, milyen következményei lehetnek a stájerországi eredményeknek a hárompárti szövetségi kormánykoalíció megalakulásra és nem utolsó sorban az osztrák lakosság jövőbeni hangulatára.

Az ORF közszolgálati médium által idézett szakértők szerint a vasárnapi tartományi választási eredmények jelentősen befolyásolhatják a koalíciós tárgyalásokat, erősítve a nyomást a három pártra. Az ÖVP, az SPÖ és a NEOS tárgyalóinak mielőbbi konszenzusra kell jutnia a vitatott, mindenekelőtt a bevándorlást, a gazdaságot, ezen belül az új adók esetleges bevezetését érintő vitákban. Ennek érdekében az elemzők szerint "nehéz kompromisszumokat" kell kötniük.

Természetesen kérdés az is, hogy a stájerországi eredmények miként befolyásolják a helyi tartományi kormány megalakítását. A szavazók az eredmény szerint nemet mondtak az eddigi, az ÖVP-ből és az SPÖ-ből álló koalícióra, amit jól jelez, hogy mindkét párt eddigi legrosszabb választási eredményét érte el, ezzel szemben az FPÖ megduplázta szavazatainak számát a 2019-es helyi választási eredményekhez képest.

A szabadságpárt helyi kormányzati részvétele aligha megkerülhető, mint ahogy Voralbergben is az ÖVP és az FPÖ együttesen van hatalmon

– vélekednek az elemzők.

Herbert Kickl szabadságpárti elnök a stájerországi választási eredményeket országosan értékelve azt hangoztatta, hogy a szavazók nemet mondtak az ÖVP, az SPÖ és a NEOS alakulóban lévő, amúgy is vesztes koalíciójára. A szabadságpárti elnök Karl Nehammer kancellárt azonnali lemondásra szólította fel. "A tartományi választási eredményekkel az ország lakossága, a társadalmi igazságosság aratott győzelmet" – vélekedett.

Elemzők szerint kizárt, hogy a stájerországi szavazás, illetve Kickl nyilatkozata bármit is változtatna a jelenlegi kormánykoalíciós tárgyalások jövőjén. Sőt a viták ellenére inkább felgyorsíthatják az új kormány megalakulását.

A Nehammer vezette koalíciónak ugyanakkor már januárban újabb megmérettetéssel kell szembenéznie, amikor Burgenlandban tartanak tartományi választásokat.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×