Infostart.hu
eur:
386.74
usd:
332.95
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Olaf Scholz német kancellár a német állami vasúttársaság, a Deutsche Bahn új, nagy sebességű ICE-vonatokat előállító gyárának avatóünnepségén Cottbusban 2024. január 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Előre hozott választás jöhet, vége a hárompárti német kormánykoalíciónak

Immár véglegesen befellegzett a hárompárti német kormánykoalíciónak. Több mint egy éve tartó, szinte állandó belső viták után Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár szerda este menesztette Christian Lindner pénzügyminisztert, a legkisebb kormánykoalíciós párt, a szabad demokrata FDP elnökét. Lindnerrel együtt távozott a kormányból a liberális párt többi minisztere. A kancellár jelezte, hogy legkésőbb március végéig előre hozott választásokat rendeznek.

A "rendkívüli színjáték", ahogy német lapok fogalmaztak, ezzel véget ért. A kormánykoalíció vezető politikusai már napokkal ezelőtt a "döntések hetéről" beszéltek.

Akkor azonban még élt a remény, hogy a szociáldemokrata SPD, a Zöldek Pártja és az FDP vezetőiből álló koalíciós bizottság egyezségre jut, és a koalíció "kihúzza" jövő őszig, a hivatalos naptár szerinti soron következő parlamenti választásokig .

Szerda késő esti hivatalos bejelentés szerint a koalíciós bizottság rendkívüli tanácskozása nem járt eredménnyel,a pénzügyminiszter, egyben FDP-elnök ragaszkodott "gazdasági fordulatot" előirányzó reformtervéhez. Értesülések szerint az mindenekelőtt a szociális kiadások rendkívüli megnyirbálását, illetve a vállalatok számára jelentős adócsökkentést irányzott elő, amit a két koalíciós partner egyaránt határozottan elutasított.

Ennek nyomán maga a kancellár rendkívüli sajtóértekezleten jelentette be, hogy menesztette Christian Lindnert, akit teljes mértékben felelőssé tett az elmúlt hónapok koalíciós viszályaiért.

Scholz szó szerint azzal vádolta a szabad demokrata minisztert, hogy az elmúlt időszakban – mint fogalmazott – állandóan szembehelyezkedett a koalíciós partnerek gazdasági elképzeléseivel.

A hosszú ideje óta tartó koalíciós válság egyértelmű jele volt, hogy a hárompárti kormány támogatottsága folyamatosan csökkent, amit a szeptemberi tartományi parlamenti választások egyértelműen bizonyítottak. A válság legerősebben a kis liberális pártot érintette, Christian Lindner az elmúlt hetekben többször is utalt arra, hogy az FDP a koalícióból történő kilépést fontolgatja.

Egybehangzó értékelések szerint a sajátos politikai játszma – valójában egymás zsarolása – a kancellár döntésével véget ért.

Scholz maga jelentett be, hogy pártja, a szociáldemokrata SPD a Zöldek Pártjával kisebbségben kívánja folytatni munkáját, és január 15-én az alkotmány előírásainak megfelelően bizalmi szavazást kér a parlamentben.

Mivel több mint valószínű, hogy a két pártból álló kisebbségi kormány nem kap bizalmat a Bundestagban, a kancellár azt is jelezte, hogy legkésőbb március végéig új, azaz előre hozott választásokat rendeznek.

Minderről tájékoztatja az államfőt, Frank-Walter Steinmeiert, aki az alkotmány szerint kiírhatja az új választásokat.

A kancellár egyben hangsúlyozta, hogy az elkövetkező hetekben az immár kétpárti kormány minden tőle telhetőt megtesz a stabilitás biztosítása, ennek keretében többek között a tervezett nyugdíjreform, a munkahelyek biztosítása illetve az alacsonyabb jövedelműek támogatása érdekében.

Az előzetes programpontok egyik legfontosabb eleme a jövő évi költségvetés tervezetének idei előterjesztése is.

Chrstian Lindner ezzel szemben rövid nyilatkozatában Olaf Scholzra hárította a felelősséget a történekért.

Az immár volt pénzügyminiszter elsősorban a kancellárt vádolta azzal. hogy meghiúsította az "elengedhetetlen" gazdasági, illetve pénzügyi reformterveket.

Korábbi felmérések szerint az előre hozott választások eredményeként legnagyobb esélye a parlamenti pártok népszerűségi listáját tartósan nagy fölénnyel vezető CDU/CSU pártszövetség és az SPD nagykoalíciójának van.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×