Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Olaf Scholz német kancellár a német állami vasúttársaság, a Deutsche Bahn új, nagy sebességű ICE-vonatokat előállító gyárának avatóünnepségén Cottbusban 2024. január 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Előre hozott választás jöhet, vége a hárompárti német kormánykoalíciónak

Immár véglegesen befellegzett a hárompárti német kormánykoalíciónak. Több mint egy éve tartó, szinte állandó belső viták után Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár szerda este menesztette Christian Lindner pénzügyminisztert, a legkisebb kormánykoalíciós párt, a szabad demokrata FDP elnökét. Lindnerrel együtt távozott a kormányból a liberális párt többi minisztere. A kancellár jelezte, hogy legkésőbb március végéig előre hozott választásokat rendeznek.

A "rendkívüli színjáték", ahogy német lapok fogalmaztak, ezzel véget ért. A kormánykoalíció vezető politikusai már napokkal ezelőtt a "döntések hetéről" beszéltek.

Akkor azonban még élt a remény, hogy a szociáldemokrata SPD, a Zöldek Pártja és az FDP vezetőiből álló koalíciós bizottság egyezségre jut, és a koalíció "kihúzza" jövő őszig, a hivatalos naptár szerinti soron következő parlamenti választásokig .

Szerda késő esti hivatalos bejelentés szerint a koalíciós bizottság rendkívüli tanácskozása nem járt eredménnyel,a pénzügyminiszter, egyben FDP-elnök ragaszkodott "gazdasági fordulatot" előirányzó reformtervéhez. Értesülések szerint az mindenekelőtt a szociális kiadások rendkívüli megnyirbálását, illetve a vállalatok számára jelentős adócsökkentést irányzott elő, amit a két koalíciós partner egyaránt határozottan elutasított.

Ennek nyomán maga a kancellár rendkívüli sajtóértekezleten jelentette be, hogy menesztette Christian Lindnert, akit teljes mértékben felelőssé tett az elmúlt hónapok koalíciós viszályaiért.

Scholz szó szerint azzal vádolta a szabad demokrata minisztert, hogy az elmúlt időszakban – mint fogalmazott – állandóan szembehelyezkedett a koalíciós partnerek gazdasági elképzeléseivel.

A hosszú ideje óta tartó koalíciós válság egyértelmű jele volt, hogy a hárompárti kormány támogatottsága folyamatosan csökkent, amit a szeptemberi tartományi parlamenti választások egyértelműen bizonyítottak. A válság legerősebben a kis liberális pártot érintette, Christian Lindner az elmúlt hetekben többször is utalt arra, hogy az FDP a koalícióból történő kilépést fontolgatja.

Egybehangzó értékelések szerint a sajátos politikai játszma – valójában egymás zsarolása – a kancellár döntésével véget ért.

Scholz maga jelentett be, hogy pártja, a szociáldemokrata SPD a Zöldek Pártjával kisebbségben kívánja folytatni munkáját, és január 15-én az alkotmány előírásainak megfelelően bizalmi szavazást kér a parlamentben.

Mivel több mint valószínű, hogy a két pártból álló kisebbségi kormány nem kap bizalmat a Bundestagban, a kancellár azt is jelezte, hogy legkésőbb március végéig új, azaz előre hozott választásokat rendeznek.

Minderről tájékoztatja az államfőt, Frank-Walter Steinmeiert, aki az alkotmány szerint kiírhatja az új választásokat.

A kancellár egyben hangsúlyozta, hogy az elkövetkező hetekben az immár kétpárti kormány minden tőle telhetőt megtesz a stabilitás biztosítása, ennek keretében többek között a tervezett nyugdíjreform, a munkahelyek biztosítása illetve az alacsonyabb jövedelműek támogatása érdekében.

Az előzetes programpontok egyik legfontosabb eleme a jövő évi költségvetés tervezetének idei előterjesztése is.

Chrstian Lindner ezzel szemben rövid nyilatkozatában Olaf Scholzra hárította a felelősséget a történekért.

Az immár volt pénzügyminiszter elsősorban a kancellárt vádolta azzal. hogy meghiúsította az "elengedhetetlen" gazdasági, illetve pénzügyi reformterveket.

Korábbi felmérések szerint az előre hozott választások eredményeként legnagyobb esélye a parlamenti pártok népszerűségi listáját tartósan nagy fölénnyel vezető CDU/CSU pártszövetség és az SPD nagykoalíciójának van.

Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Floridában folynak a tárgyalások, fontos orosz csomópontot ért támadás – Háborús híreink vasárnap

Floridában folynak a tárgyalások, fontos orosz csomópontot ért támadás – Háborús híreink vasárnap

Kétnapos tárgyalássorozat kezdődött szombaton a floridai Miami városában az Egyesült Államok és Oroszország között. Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin orosz elnök különmegbízottja konstruktívnak nevezte az eddigi megbeszéléseket, amelyek vasárnap is folytatódnak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, Washington új, háromoldalú tárgyalási formulát javasolt az ukrán és orosz tárgyalópartnereknek Miamiban, amelyben az európai országok is részt vehetnének. Az Ates ukrán partizáncsoport szabotázst hajtott végre egy vasúti csomópontnál, amely az orosz hadsereg ellátása szempontjából is kulcsfontosságú. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború és a békeerőfeszítések eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 21. 13:11
×
×
×
×