Infostart.hu
eur:
359.91
usd:
309.34
bux:
132437.41
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia
BERLIN, GERMANY - NOVEMBER 06: German Chancellor Olaf Scholz gives a statement to the media following the win of Donald Trump in U.S. presidential elections on November 06, 2024 in Berlin, Germany. Many people in Germany see the outcome with anxiety, fearing a negative impact for the German economy and its security. (Photo by Sean Gallup/Getty Images)
Nyitókép: Sean Gallup/Getty Images

Prőhle Gergely: Olaf Scholz megelégelte az állandó revolverezést, úgy érezheti, most rajta van a világ szeme

Az ellenzéki Kereszténydemokrata Uniónak az az érdeke, hogy minél előbb előre hozott választásokat tartsanak Németországban, miután a liberálisok a pénzügyminiszter menesztését követően kiléptek a kormánykoalícióból – mondta az InfoRádióban a volt berlini magyar nagykövet, aki arról is beszélt, hogy miért várnak kulcsfontosságú hetek Olaf Scholzra.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, Olaf Scholz szerda este bejelentette, hogy a stabilitás és a megfelelő cselekvési szabadság érdekében távozásra kérte a német kormányból Christian Lindner pénzügyminisztert, miután a koalíciós pártok nem tudtak megállapodni a követendő gazdaság- és költségvetési politika több elemében. Ezt követően a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) másik három minisztere is elhagyta a kabinetet, így válsághelyzetbe került a jelzőlámpa-koalíció. A kancellár közölte: egyelőre a Zöldekkel kisebbségben folytatják a kormányzást, januárban pedig bizalmi szavazást kér a parlamentben.

Prőhle Gergely a kialakult helyzettel kapcsolatban azt mondta az InfoRádióban, hogy a költségvetés mellett fontos reformjavaslatokat szeretne elfogadtatni a parlamenttel Olaf Scholz, így az ő szemszögéből érhető, hogy a következő hetekre még egyben tartaná a kisebbségi kormányt. A kancellár továbbra is elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, így vélhetően amellett fog lobbizni, hogy egy újabb mentőcsomag is bekerüljön a költségvetési tételek közé. A volt berlini magyar nagykövet kiemelte: az amerikai elnökválasztás végeredménye, vagyis Donald Trump győzelme nagy helyezkedést indított el a nemzetközi politikában, Olaf Scholz pedig úgy érezheti, hogy a mostani helyzetben „rajta van a világ szeme, mert nem lehet még tudni, hogy milyen irányba mennek a dolgok az Egyesült Államokban”. Prőhle Gergely szerint úgy tűnik, hogy

a kancellár azt gondolhatja, „neki kell megmentenie az Ukrajna iránti elköteleződést”.

Ugyanakkor a reformcsomag elfogadásához szüksége van a kereszténydemokraták szavazatára is, akiktől azt kérte, hogy támogassák a költségvetési terveket, köztük a katonai kiadások növelését is. „Már most rendkívül komplikált a helyzet, és valószínűleg még tovább fog nehezedni” – jegyezte meg az NKE John Lukacs Intézetének programigazgatója.

Mit lépnek most a kereszténydemokraták?

Az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) sokkal inkább abban érdekelt, hogy előre hozott választásokat írjanak ki, így erősen kérdéses mennyire lesz együttműködő a szociáldemokrata–zöld kisebbségi kormánnyal. Mindenesetre a CDU elnöke, Friedrich Merz máris felszólította Olaf Scholzot, hogy minél előbb – lehetőleg már a jövő héten – kérjen bizalmi szavazást saját kormánya ellen, és ne várjon ezzel a jövő év elejéig.

Prőhle Gergely úgy véli, a pénzügyminiszter menesztésének valószínűsége „már a hárompárti kormánykoalíció bölcsőjében benne volt”, csak az volt a kérdés, meddig tarthatja meg a pozícióját Christian Lindner. A felek közötti vita arról folyt, hogy állami szerepvállalással indítsák be a gyengélkedő német gazdaságot vagy piacosítással, azaz a magánvállalatok megerősítésével, illetve nagyobb adókedvezményekkel. A korábbi berlini magyar nagykövet szerint a kancellár és a pénzügyminiszter közötti konfliktus egy gazdaságfilozófiai vita volt, melyben a szociáldemokraták és a zöldek Olaf Scholzot támogatták, a liberálisok pedig Christian Lindner mellé álltak, és igazából sosem közeledtek egymáshoz az álláspontok.

A volt államtitkár elmondta: a pénzügyminiszter által előterjesztett reformkoncepció adócsökkentést, a szociális juttatások, nyugdíjak megkurtítását és olyan állami kiadások visszaszorítását tartalmazta, amelyekkel a saját választóikra is gondolva nem értenek egyet a szociáldemokraták és a zöldek sem.

„Úgy tűnik, a kancellár megelégelte az állandó revolverezést. Egy gondosan előkészített beszédben felelőtlennek minősítette a saját pénzügyminiszterét, és végül búcsút mondott a liberálisoknak is a koalícióban”

– fogalmazott Prőhle Gergely.

Hozzátette: minden jel arra mutat, hogy akár előre hozott választások lesznek a közeljövőben, akár az eredeti forgatókönyv szerint jövő ősszel tartják a voksolást, nagy valószínűséggel a kereszténydemokraták fognak győzni. Mint mondta, azt azért túlzás lenne kijelenteni, hogy fölényesen nyerhetnek, mert vélhetően a CDU/CSU pártszövetségnek is koalíciós partnert kellene találnia. Úgy véli, már most is azt mérlegelhetik, melyik politikai erő lehet számukra a legjobb szövetséges.

Megismétlődik-e a történelem?

A Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) korábban már többször jelezte, hogy a Zöldek Pártjával nem ül le egy tárgyalóasztalhoz, így viszont már csak a szociáldemokraták jöhetnek szóba. Ezzel a lehetséges szövetségkötéssel a német belpolitika visszatérne egy régi modellhez, hiszen Prőhle Gergely emlékeztetett, hogy például Olaf Scholz munkaügyi és szociális miniszter, pénzügyminiszter és alkancellár is volt Angela Merkel kormányaiban, vagyis egy korábbi példa alapján egyáltalán nem elképzelhetetlen a felek közötti kormányzati együttműködés.

Más tekintetben is megismétlődött a történelem Németországban, ugyanis nem először történik „liberális kiugrás” a kormánykoalícióból valamilyen gazdaságpolitikai konfliktus miatt. A korábbi államtitkár felidézte, hogy a liberális Otto Graf Lambsdorf a gazdasági tárca akkori vezetőjeként 1982-ben nem tudott átvinni egy nagyon fontos reformtervezetet, ami olyan ellentéteket szült, hogy felbomlott a szociálliberális koalíció, megágyazva ezzel Helmut Kohl hatalomra kerülésének, illetve egy kereszténydemokrata–liberális kormány létrejöttének.

Egy lényeges különbség azonban van azokhoz az időkhöz képest, ugyanis a liberálisok népszerűsége jelentősen visszaesett, és gyakorlatilag a parlamenti küszöb eléréséért küzdenek. „Bár most határozottabb arcélt igyekeznek mutatni a liberálisok, egyáltalán nem vehető biztosra, hogy be tudnak kerülni a következő Bundestagba, úgyhogy

ők nagyon bizonytalan koalíciós partnernek tűnhetnek a kereszténydemokraták számára”

– magyarázta az NKE John Lukacs Intézetének programigazgatója.

A német politikai palettán megkerülhetetlen erővé küzdötte fel magát a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD), Prőhle Gergely szerint azonban olyan tűzfalat építettek köré más pártok, hogy mind szövetségi, mind tartományi szinten kizárt a velük való együttműködés, koalíciókötés.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő az ideiglenesen hatályba lépett Mercosur-egyezményről: ha kell, közbe lehet avatkozni

Szakértő az ideiglenesen hatályba lépett Mercosur-egyezményről: ha kell, közbe lehet avatkozni

Ideiglenes hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-államok közötti szabadkereskedelmi egyezmény. Ezzel megnyílt az út a vámcsökkentett és vámmentes termékek előtt, valamint létrejött a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete, több mint 700 millió fős piaccal. A lehetőségekről és a kockázatokról Szigethy-Ambrus Nikolettát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzőjét kérdezte az InfoRádió.

Bauer Bence: rossz, rosszabb és még rosszabb forgatókönyvek között választhat a német kancellár pártja

Egy évvel ezelőtt alakult meg az új szövetségi német kormány Friedrich Merz kancellár vezetésével. A hármas koalíció jövőjét és az előrehozott választások eshetőségét elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. Bauer Bence szerint tartományi szinten az AfD további térnyerése erősen destabilizálná a szövetségi kormányzatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Baljós jelzés jött Kínától - Ez történik a tőzsdéken

Baljós jelzés jött Kínától - Ez történik a tőzsdéken

A befektetők ma is elsősorban az iráni háború friss fejleményeire fókuszálnak, illetve az amerikai-kínai kereskedelmi találkozóra; Hszi Csin-ping kínai elnök arra figyelmeztetett, hogy a Tajvan körüli feszültségek „összecsapásokat, sőt akár konfliktusokat” is kiválthatnak az Egyesült Államok és Kína között. Donald Trump amerikai elnök szeptember 24-re meghívta Hszi elnököt a Fehér Házba, ami arra utal, hogy a tárgyalások túlmutatnak az e heti, kétnapos pekingi csúcstalálkozón. Gazdasági adatok tekintetében ma nemzetközi fronton délután 14:30-kor az amerikai áprilisi ipari termelés zárja a heti tengerentúli konjunktúraképet. Az ázsiai tőzsdéken esést láthattunk, Európában is borongósan indulhat a nap. A hazai piacon is bőven vannak izgalmak, hiszen mahajnalban tette közzé legfrissebb gyorsjelentését az OTP: a bank újra megverte az elemzői profitvárakozásokat, pedig első ránézésre nem tűnik erősnek a negyedév, hiszen a profit alaposan visszaesett, főként a rekordközeli adóterhek miatt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×