eur:
411.36
usd:
395.92
bux:
79326.66
2024. december 30. hétfő Dávid
Kamala Harris amerikai alelnök, a Demokrata Párt nem hivatalos elnökjelöltje beszél az Atlantában rendezett kampányrendezvényen 2024. július 30-án. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/EPA/Edward M. Pio Roda

Menekítik a pénzüket az amerikai gazdagok

Gyerekeikre ruházzák át vagyonukat, mert tartanak Kamala Harris győzelmétől.

Az elnökválasztás közeledte és Kamala Harris növekvő esélye új hullámot indított Amerikában: a rendkívül gazdag befektetők a felsőosztályt érintő adómódosítások miatt elkezdték kimenekíteni vagyonukat. Kifejezetten a magasabb ingatlanadótól való félelem látszik meg a tendencián - írja a Telex az NBC News cikkére hivatkozva.

2025 végén járna le az a 2017-es adócsökkentési törvény, amely lehetővé tette eddig Amerikában családtagok vagy kedvezményezettek számára az ingatlanok átírását és az ajándékozásokat egy egész magas összegig (akár 13,61 millió dollárig). Ha a törvénycsomag lejár, ez a határ nagyjából a felére csökken. Az ezen felüli átruházásoknál 40 százalékos illetéket kell majd fizetni.

Kamala Harris magasabb adót szorgalmaz azok számára, akik több mint 400 ezer dollárt keresnek, így az amerikai felsőosztálynak jogos félelme, hogy nem hosszabbítják majd meg a törvényt. Amíg Biden volt a demokraták jelöltje, a gazdag amerikaiak kivártak, Donald Trump ugyanis azt ígérte, meghosszabbítja majd a 2017-es adókedvezményeket.

Amerikai szakértők szerint érdekes lelkiismeret-furdalási jeleségeket szült a gazdag családok körében ez a hullám: sokan bizonytalanok például abban, hogy gyerekeik készen állnak-e arra, hogy nagyösszegű ingatlanok legyenek a nevükön. Mások attól tartanak, hogyha Trump nyer, feleslegesen írogatták át nevükről a vagyonokat. Egyes ügyvédek elutasítják az új ügyfeleket, mert nincs kapacitásuk több hasonló ügyre.

Címlapról ajánljuk

Nemzetközi jogász: szándékosan van most csend Moszkvában az azeri géppel kapcsolatban

A Kazahsztánban lezuhant azerbajdzsáni repülőgépet egy orosz rakéta találhatta el. A katasztrófában harmincnyolcan haltak meg. Tóth Norbert nemzetközi jogász szerint most más lehet az orosz hozzáállás és így a vizsgálat is, mint például 1983-ban, amikor a Szovjetunió lelőtte a dél-koreai légitársaság egyik utasszállító gépét.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×